Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei

86 Ujfaludi László (22) dF a dn Figyelembe véve, hogy a pozitív derivált a növekvő, a negatív a csök­kenő függvényekre jellemző, a vizsgált függvénykapcsolatok jellegét tekintve az alábbi eseteket különböztethetjük meg: 1. eset: ha dF a/dIí pozitív, vagyis az F a = f(K) függvény növekvő, akkor dn/dlí negatív, vagyis a K — f(n) függvény csökkenő jellegű; 2. eset: ha dF a/dK negatív, vagyis az F a = f{K) függvény csökkenő, akkor dn/dK pozitív, vagyis a K = f(n) növekvő jellegű; 3. eset: ha az F a = f(K) kapcsolatnak nincs határozott trendje, akkor az K — f{n) kapcsolatnak sincs. Az (1) esetnek felelnek meg Heigold (1979), valamint Masac és Landa (1979 és 1981) terepi mérési eredményei. A (2) eset látszik a legbiztosabb trendnek, ide sorolhatók a saját kí­sérleteink közül az üveggolyós mérések, Urish (1985) terepi mérési eredmé­nyei, üveggolyókkal végzett kísérletsorozat ai és főleg mod elit ala jókkal vég­zett vizsgálatai. Kwader (1985) terepi mérései szintén ebbe a kategóriákba sorolhatók, valamint Huntley (1986) homokmintákkal végzett laboratóriumi kísérletei. Ugyanide sorolhatók Shackley és Garber (1953) Mississippi-völgyi eredményei is (idézi: Mazac és mtsai, 1985). A (3) eset bizonytalan trendjét mutatják a saját laboratóriumi vizsgá­latok homokmintákkal, Huntley (1986) homogén szemcsés homokokkal vég­zett laboratóriumi kísérletei, valamint Kelly (1979) (idézi Huntley, 1986) homogén szemcsés, glaciális eredetű mintákkal végzett vizsgálatai. Az irodalomból idézett számos terepi és laboratóriumi vizsgálat, vala­mint saját laboratóriumi méréseink eredményei valószínűsítik a szivárgási tényező és az elektromos formatényező kapcsolatára a következőket: — a K = f {Fa) kapcsolat nem egyértékű, ráadásul nem is egyirányú: trendje növekvő és csökkenő is lehet; — következésképp a fenti paraméterek között nem lehet egyszer s min­denkorra érvényes függvénykapcsolatot meghatározni; — ugyanakkor egységes hidrogeológiai formáción (régión) belül meg­határozott kvantitatív kapcsolat nagy megbízhatósággal érvényes a teljes régióban szemcsés anyagú víztartók, sőt egyes esetekben repedezett (karsz­tos) víztartók esetén is. 6. Következtetések

Next

/
Thumbnails
Contents