Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei

82 Ujfaludi László minta talajfizikai adatai csaknem azonosak;; a finomabb részletekben azonban különböznek. Hl szürke, H2 enyhén vöröses színezetű volt, ami vasoxidtart alomra utal, továbbá a mikroszkópi vizsgálat szerint Hl szemcséi porózus, H2 szemcséi sima felületűek voltak. A szivárgási tényezőt a klasszikus módszerrel, víz át áramoltatásával határoztuk meg. A szemcsék alaktényezőjét mikroszkópi alakvizsgálat alapján a Kovács (1972) által megadott módszerrel becsültük. Az S

p értékeket az (5) formula alapján, a szivárgási tényező mérési eredményeinek felhasználásával számítottuk. A minták elektromos formatényezőjét a 2. ábrán vázolt henger alakú mérőcellában határoztuk meg. Pórusfolyadékként különböző koncentrációjú NaCl-oldatokat használtunk. A négy elektródával végzett mérés a polarizáció kiküszöbölését célozt ctj GZ clZ összeálh'tás a négy elektródás felszíni elektromos szondázás laboratóriumi megfelelője. A fajlagos ellenállás mérését elvégeztük a tiszta elektrolitokra, majd az ugyanezekkel telített homokmintákra. A látszólagos elektromos formatényezőket a (8) formula alapján számítottuk. A fajlagos ellenállásméréseket a terepi szondázáshoz hasonlóan alacsony frekvenciájú váltóárammal végeztük. vízzel telített homokmint á val kitöltve 2. ábra Az elektromos formatényező meghatározására használt mérőberendezés vázlata A kísérleti eredmények alapján kapott K = f(F) kapcsolatok a 3. ábrán láthatók. Homokmintákra a függvénykapcsolat láthatóan bizonytalan; ráadásul a talaj fizikailag csaknem azonos Hl és H2 minták közötti eltérés kj csökkenésével egyre nő. A két minta közötti eltérés oka valószínűleg az összetétel és a szemcsefelület minőségének már említett különbségéből