Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei
78 Ujfaludi László (14) K = A l P*. Urish (1981) átfogó vizsgálataiban terepi és laboratóriumi mérések eredményét dolgozza fel és értékeli. Glaciális eredetű víztartók elektromos és hidraulikai paramétereit vizsgálta próbaszivattyúzási és felszíni elektromos szondázás! adatok alapján. Ezen kívül laboratóriumi vizsgálatokat is végzett olyan homokmintákkal, amelyekben növekvő szivárgási tényezőhöz csökkenő hézagtérfogat tartozott. (Urish tanulmányában Kézdi könyvét idézi, akinek geostatisztikai vizsgálatai szerint a felszín alatti víztartók jelentős részében ez a trend érvényesül). A tanulmány több értékes megállapítást tartalmaz, ezek a következők: — A K — f(F) kapcsolatról azonos hézagtérfogatri minták esetén — saját és mások tapasztalati alapján — megállapítja, hogy az „gyenge", vagyis a szivárgási tényező több nagyságrend változása esetén is a formatényező csak kis mértékben változik. — Ugyanakkor vizsgálatai szerint a K = f(F) kapcsolat érzékeny a hézagtérfogat változásaira. Azoknál a mintáknál, ahol növekvő K értékhez csökkenő n értékek tartoztak, a fenti függvénykapcsolat markánsan növekvő trendet mutatott. — Terepi mérései alapján megállapítja, hogy a K = f(F) kapcsolat megbízhatóan csak egy geológiailag egységes régió különböző helyszíneinek kvalitatív összehasonlítására alkalmas. Vagyis egy adott területre érvényes empirikus kapcsolat nem vihető át változtatás nélkül egy másik területre. Gálfi és Liebe (1981) nagyszámú terepi fúrólyuk szondázásának eredményei alapján empirikus kapcsolatot állapított meg a vízadó rétegek p a látszólagos fajlagos ellenállása, valamint szivárgási tényezője, ill. transzmisszibilitása között. Több mint kétszáz kút figyelembevételével a következő empirikus összefüggést állapították meg a szivárgási tényezők és a fajlagos elektromos ellenállások között: log K = 2 log p - 7, 03 ahol p értéke Hm-ben értendő, K értékét m/s-ban kapjuk. A fenti egyenlet Heigold (13) egyenletéhez hasonló formába átírható, a kapott trend azonban itt növekvő. (Megjegyezzük, hogy a fenti empirikus egyenlet egy nagy szórású adathalmaz kiegyenlítő függvénye.) Nagyistók (1982) számos megjegyzést fűzött Gálfi és Liebe fenti tanulmányához. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hidraulikai és elektromos paraméterek kapcsolatának megállapításakor figyelembe kell venni a pórusvíz
