Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei
76 Ujfaludi László ahol p a és pj a folyadékkal telített kőzetminta, ill. a kitöltő folyadék fajlagos elektromos ellenállása. (Az a index jelentése: apparent = látszólagos.) A minta ún. belső (intrinsic) formatényezője: Ez utóbbi akkor áll elő, ha a kőzetszemcsék pórusait igen nagy vezetőképességű (kis ellenállású) folyadék tölti ki. A két alaktényező közötti különbség oka nyilvánvalóan a felületi vezetés, amely kis vezetőképességű pórusfolyadék esetén jelentős. A belső formatényező, valamint a hézagtérfogat és a tortuozitás között Cornell és Katz (in: Pfannkuch, 1969) összefüggése érvényes: Pfannkuch a felületi és a térfogati vezetés leírására fizikai alapokon nyugvó modellt dolgozott ki, amelynek feltételezése szerint a folyadékkal (elektrolittal) telített szemcsés közegben lévő három különböző típusú elektromos ellenállás: a folyadék ellenállása (Ä/), a szilárd szemcsék ellenállása (R S Z) és a határfelületi réteg ellenállása (R s) egymással párhuzamosan kapcsolódik (Pfannkuch, 1969), és az eredő ellenállás a párhuzamos ellenállások kapcsolásának szabálya szerint: A modell másik alapfeltevése, hogy a belső formatényező, valamint a hézagtérfogat és a tortuozitás között Cornell és Katz (1953) már idézett összefüggése érvényes. A fentiekből kiindulva és felhasználva a szemcsés közeg elektromos vezetésére korábban más szerzők által kifejlesztett elméleti modelleket, az alaktényezők, valamint az elektromos és hidraulikai paraméterek kapcsolatára Pfannkuch az alábbi egyenletet vezette le: (ii)
