Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Rácz Ervin: A mikrorobbantásos fúzió, avagy a jövő egy lehetséges új energiaforrása

A mikrorobbantásos fúzió, avagy a jövő egy lehetséges. 35 Magyar részvétel a lézerplazma és lézerfúziós kutatásokban Európában a fúziós kutatások már évtizedek óta közös projekt keretében folynak, melyben az Európai Unió és a kutatásokhoz társult országok — köztük Magyarország is — vesznek részt. Jelenleg Európában kb. 2000 kutató foglalkozik valamilyen fúzióval kapcsolatos kutatási témával. Ez igen szép szám. A kutatók és a munka koordinálására 1999-ben életre hívták az Európai Fúziós Fejlesztési Együttműködést (EFDA). Ma már a fúziós kutatások olyan szinten állnak, hogy az Európai Unión belül is szinte stratégiai jelentőségűnek tekintik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes nukleáris témára fordítható pénzek nagy részét erre a területre fordítják. Ennek eredményeképpen ma Európa a fúziós kutatások területén vezető szerepet tölt be a világon. Elmondható, hogy pl. itt található a legtöbb fúziós témával foglalkozó kutató. Örömmel jelenthetem ki, hogy kollégáim és én is tevékeny részesei lehetünk az európai fúziós kutatásoknak. A következőkben röviden — a teljesség igénye nélkül — ismertetünk néhány olyan kutatási eredményt, melyet kollégáimmal a lézerplazma ill. lézerfúziós témákban Magyarországon sikerült elérnünk az elmúlt néhány évben. Mint azt a fentiekben említettük, szerencsére hazánkban is folyik kutatás a lézerplazmák területén. Az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet Plazmafizikai Főosztálya (RMKI PFFO) néhány kutatója ezen a témán dolgozik. A téma vezetője Dr. Földes István. Alapkutatás folyik mind kísérleti, mind elméleti vonatkozásban is, de dominálnak a kísérleti munkák. A kísérleti munkákat nem az RMKI-ban, hanem Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének Nagyintenzitású Lézer Laboratóriumában (továbbiakban HILL, High Intensity Laser Laboratory) végezzük. Ezt a laboratóriumot Prof. Dr. Szatmári Sándor tanszékvezető egyetemi tanár alapította és vezeti ma is. Az együttműködés gyümölcsöző, és már régóta tart. A HILL-ben jelenleg több olyan nagyintenzitású lézer is üzemel, amelyekkel kutatók és egyetemi hallgatók is dolgozhatnak. A lézerplazma kutatásokon kívül a HILL-ben szilárdtestfizikai és a lézerek fejlesztésére irányuló kutatások is folynak. A labor különböző excimer lézerekkel, lézerrendszerekkel van felszerelve. A nagyintenzitású lézereket illetően a HILL-ben két olyan impulzusüzemű femtoszekundumos hibrid KrF excimerfestéklézer rendszer is működik, amelyet Szatmári Sándor professzor fejlesztett ki. Az említett lézerrendszer paraméterei a következők: a lézer hullámhossza 248 nm, impulzushossza kb. 600 fs, a nyaláb energiája úgy 15-20 mJ, a nyaláb keresztmetszete 2x3 cm. Az excimer lézerek közismerten jó nyalábminősége lehetővé teszi komoly lézerplazma-kísérletek elvégzését. Talán itt kell szóljunk arról, mit is nevezünk lézerplazmának. Ha valamely nagyintenzitású lézer nyalábját szilárdtest céltárgyra vagy gázba fókuszál-