Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Végh László: A civilizáció hatása környezetére
A civilizáció hatása környezetére 9 Az önszerveződő rendszerek nagyon bonyolult viselkedési formákat mutathatnak, és mivel a káosz peremén vannak, néha igen érzékeny válaszokat adhatnak a környezet változásaira. Ezért a jövőjük megjósolhatatlan. Ugyanakkor a külső behatásokra való esetleges rendkívüli érzékenységük azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos igen kicsiny külső hatásokkal ellenőrzés alatt lehet tartani viselkedésüket. Az önszerveződés két legáltalánosabb feltétele A rendkívül gazdag harmonikus mozgásformákkal és mintázatokkal jellemzett önszerveződő (fizikai, kémiai, biológiai vagy akár társadalmi) rendszerek kialakulásának és fennmaradásának két általános feltétele van. Az egyik, hogy létezzen a rendszer elemei között kölcsönhatás, vagy legyenek kölcsönhatások. Általában elég lehet az is, hogy az elemek csak saját közvetlen szomszédaikkal léphessenek kölcsönhatásba. A másik általános feltétel az, hogy a rendszer legyen nyitott, azaz álljon kölcsönhatásban a környezettel. Az önszerveződő rendszerek annyira rá vannak utalva a környezettel való állandó kölcsönhatásra, hogy igazából nem is választhatók el attól. Energiát, entrópiát, anyagot cserélnek vele. Az energia cseréjének kényszere megérthető abból, hogy az önszerveződő rendszer energetikailag az egyensúlyi állapottól távol helyezkedik el. Energiája jóval magasabb, mint az alapállapoti energiaszint. Ezért a fizika alaptörvényeinek megfelelően igyekszik leadni fölös energiáját. Minél összetettebb a rendszer, folyamataiban annál hosszabb ideig képes az energiát tárolni. Példák erre az élő szervezeteket jellemző igen bonyolult kémiai körfolyamatok. Energiát egy idő után viszont így is veszít, és ezért energiafelvételre kényszerül. Szemléletes példaként gondoljunk arra, ahhoz hogy a pingponglabdát egy bizonyos magasság környékén tarthassunk, alulról állandóan ütögetnünk kell. A nyitottság kényszere következik abból is, hogy a normál állapotban lévő önszerveződő rendszerek entrópiája nagyon alacsony, mivel igencsak rendezettek, szervezettek. Az alacsony, többé-kevésbé állandó entrópiájú önszerveződő rendszer létezése nem sérti az entrópia növekedését megkövetelő második főtétel működését. Ez ugyanis egy zárt rendszer egészére vonatkozik. így az önszerveződő rendszerre és a vele kölcsönhatásban álló környezet együttesére már teljesülhet a tétel. A rendezettségét megőrző önszerveződő rendszer környezetét teszi még rendezetlenebbé. Szemléletes példa lehet egy ilyen, az önszerveződő rendszert és környezetét magába foglaló zárt rendszerre a ketrecbe zárt majom, amely mellé a ketrecbe banánt raknak. Legyen ez kezdeti állapot: a majom
