Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Paedagogica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

IV. Az 1990. évi önkormányzati választások (Dr. Kiss László)

19'JÖ. évi önkormányzati választások Még alig simultak el a parlamenti választások utóhullámai, az országgyűlési képviselők épphogy elfoglalták helyüket a parlamentben, a politikai csatározásokban megfáradt állampolgárt - a békés, demokratikus átalakulás újabb fontos mérföldköveként ismét urnák elé szólították. A helyhatósági választások tétje nagy volt, hiszen a választók nemcsak új személyekre, hanem (a tanácsrendszer romjain) egy másfajta közigazgatási rendszerre is. A törvény értelmében a 10000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken az ún. kislistás választási rendszerben választották a képviselőtestületek tagjait Képviselők azok a jelöltek lettek, alakét a választókerület polgárainak 1 %-a jelöltnek ajánlott akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták (feltéve, ha a választópolgárok több mint 2/5-e szavazott). Az egy választókerületet alkotó település önkormányzatának létszáma a település lélekszámától függően 3 és 13 között mozoghatott A 10000 fő alatti települések a polgármestert is közvetlenül választották azok közül a jelöltek közül, akiket a választójogosultak 3 %ra jelölüiek ajánlott, és akik a legtöbb szavazatot kapták (feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint 2/5e szavazott s megkapta az érvényes szavazatok több mint 1/4-ét). A 10000-nél több lakosú településeken, így Heves megye 4 városában (Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen) is, a szavazás két szavazatos választási rendszerben történt A képviselők felét egyéni választókerületekben, másik felét listákon választották. Listát az a párt és társadalmi szervezet indíthatott, amelyik az egyéni választókerületek legalább 1/4-ében jelöltet állított. A polgármesterek személyéről a megválasztott új önkormányzati testületek döntöttek. 67