Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

H. Varga Gyula: Gondolatok a magyar igekötők természetéről

előtag: s az egyik vagy a másik jelleg túlnyomó volta szavanként változik..." (i. m. I, 264). Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az átmeneti szófaj - itt nem túlságosan szerencsés - megnevezés nem azonos az átmeneti szófajisággal. Ez utóbbinak ugyanis az igekötő nem tud eleget tenni. Sajnos a terminológiai összetéveszthetőség - még a szakirodalomban is ­már félreértéshez is vezetett. A meghatározás és az állománykijelölés kérdéseit Jakab István önálló ta­nulmányban taglalja. Statisztikai módszerű elemzéseinek a végén arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy „a szótári megterheltség (kapcsolhatóság), szövegbeli (nyelvhasználati) megterheltség és a dinamikus, illetve statikus jelleg" el­döntheti a szófaji hovatartozás kérdését (Jakab 1976, 97). így alakul ki meglehetősen bonyolult meghatározása: „Igekötőnek tekinthető az a lativusi árnyalatú határozó szó szerű elem, amely konkrét és átvitt jelentésben egya­ránt járulhat nagyobb mennyiségű igei lexémához. Ez az igei lexéma lehet elemi, de lehet képzett is, sőt az igekötős alakulat is eleméül szolgálhat bár­miféle további szóalkotásmóddal létrehozott újabb lexémának, és a nyelv­használatban is gyakran előfordul" (i. m. 100). Az igekötős igét össze­tételnek minősíti, lévén az igekötő önálló szó (uo.). Későbbi, már említett tanulmányában az igekötő „pályafutását" a magyar nyelvtudomány fejlődésének tükrében mutatja be (Jakab 1982). Nyelvtan­íróink, kutatóink az idegen mintáktól szabadulva, egyre mélyebben ismerték meg nyelvünket - benne az igekötőt - tárták föl sajátosságait. Az igekötő kutatásának a csúcsa - a szerző koncepciójának megfelelően — a történeti, funkcionális és szófaji tulajdonságok (tkp. a határozószóval való rokonság és elkülönülés) felismerésével az önálló szófaji érték megállapítása. Azt mondhatjuk, hogy nyelvtanaink ma - a hagyományosan elfogadott ál­258

Next

/
Thumbnails
Contents