Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

Mindenekelőtt tehát tekintsük át: mit tartalmaznak 1960 után megjelent főbb nyelvtanaink, illetőleg jelentősebb nyelvművelő kiadványaink a helynevek toldalékolásának egyes problémás kérdéseiről. A mai magyar nyelv rendszere című akadémiai nyelvtan a mondattani rész helyhatározókkal foglalkozó fejezetében röviden, lényegre törően összefoglalja a településnevekhez járuló helyhatározóragok használatának szabályait, illetőleg szokásmódját. Ezek szerint: „ [a helységnevek helyhatározós alakjaiban] a bel- és kül viszony ragok eddig tárgyalt különbségei elmosódnak, s helyükbe egy országszerte kialakult általános szokás lép. Eszerint jobbára a helységnevek véghangjától és esetleges összetételi utótagjától függően alkalmazzuk a ragokat. A nyelvtani hagyomány és az élőnyelvi tapasztalatok szerint a következő nyelvszokás alakult ki a helyhatározó-ragos helységnevek területén: A) -ban ~ -ben [...] rag járul [...] külföldi helységek nevéhez, valamint a -j, -m, -n, -ny, -i (gyakran az -l, -ly, -r) végű, továbbá a -falu és -szombat utótagú összetett magyar helységnevekhez. [...] B) Az -n, -on ~ -en ~ -ön; -ra, ~ -re; -ról ~ -ről ragcsoportot használjuk a többi magán- és mássalhangzóra végződő helységnevünkön. [...] Eltérések és ingadozások persze vannak a két ragcsoport alkalmazásában. Például Pusztaszeren, de Egerben; Hajdúszoboszlón, de Nagykálióban" (MMNyR. II. 179). Az akadémiai nyelvtan - viszonylag terjedelmesen, 11 sorban - foglalkozik még a -t, -tt helyhatározórag használatával (uo.). A mai magyar nyelv című egyetemi nyelvtan lényegében megismétli az iméntieket, s nem tartalmaz másféle útmutatást, szabályszerűséget (MMNy. 296). A Nyelvművelő kézikönyv I. kötete - földrajzi nevek helyhatározói ragjai címszó alatt - részletesebben, több példát felsorakoztatva és egyéb eseteket is megvizsgálva tájékoztat a kérdéskörről. Külön szól arról, hogy a -halom, 95