Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Balásné Szalai Edit: A tulajdonnevek tárgyesete a mordvinban

A példákban a tárgy határozott gen.-acc. esetben áll. Az első erza példában az ige indeterminált ragozású a tulajdonná vi, határozott tárgy ellenére, ugyanis a vese 'mind' névmás befolyásolja az igehasználatot. A második erza példában pedig azért indeterminált a ragozás, mert a segédigének nincsenek determinativ formái. Összefoglalva: a példák alapján kimutatható, hogy a tulajdonnévi tárgyszó esetén az igeragozás determinált, a tárgy pedig határozott vagy határozatlan gen.-acc. esetet vesz fel. Más esetrag nem fordul elő. A két nyelvjárásban különbségek is találhatók a tulajdonnévi tárgy használatában. Személynévi tárgy esetén az erzában a határozatlan gen.-acc. az általános; a moksában is gyakoribb ez a jelölési mód, bár az nyelvjárások mellett az irodalmi nyelvben is előfordul (ritkábban) a határozott gen.-acc. eset. Az általános névszóragozás használatát az magyarázza, hogy a mondatban érvényesül a tulajdonnevek determináltsága, szemantikája. Bibliográfia Hajdú Mihály 1994. Magyar tulajdonnevek. Bp. Hajdú Mihály 1997. A tulajdonnév mint szófaji kategória. In: Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai. II. kötet. Szerk.: B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. Keresztes László 1990. Chrestomathia Morduinica. Bp. UPTM 1963, 1965, 1967: Ustnopoeticeskoje tvorcestvo mordovskogo naroda. Saransk. 93