Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Nyirkos István: A tulajdonnevek szófaji besorolásának kérdéséhez

Csuppi, Totyi stb.), s ezek csak meglehetősen ritkán válnak közszóvá (adys, hegeliánus, martinkemence stb.). Lényeges különbség továbbá az is, hogy a tulajdonnevek - mint már említettük - lehetnek több, sőt sok szóból állók is, ez pedig általában nem jellemző a köznevekre. Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a szófaji osztályozás során szét kell választanunk a közneveket és a tulajdonneveket. A tanítás/oktatás során ebben az esetben több lehetőség nyílna a tulajdonnevek hangtani, szófaji, jelentéstani, morfológiai stb. jellemző sajátságainak elemzésére, s nagyobb gondot lehetne fordítani a közös/azonos és eltérő sajátságok felmutatására. A tulajdonnevek tehát nem sorolódnának be a köznevek általánosító kategóriái alá, hanem a maguk színességében lennének képesek maguk felé vonzani a tanulók, a főiskolai-egyetemi hallgatók és az érdeklődők kíváncsi tekintetét. Bizonyára ünnepeltünk is ennek elérésén fáradozott sikerrel egész tanári-kutatói pályája során. Irodalom A. Jászó Anna (főszerk.) 1995. A magyar nyelv könyve. Tankönyvkiadó. Budapest. Hajdú Mihály 1997. A tulajdonnév mint szófaji kategória. In: Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai. MNyTK. 209. sz. I — II. Budapest-Miskolc. Kiviniemi, Eero 1977. Väärät vedet. Helsinki Nyirkos István 1989. A tulajdonnevek hírértékéről. In: Névtudomány és Művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Zalaegerszeg. Pamp, Bengt 1994. Övriga namn och andra: Ett försök tili gruppering av egennamn. - Övriga namn. Lund. J. Soltész Katalin 1979. A tulajdonnév funkciója és jelentése. Budapest. Zilliacus, Kurt 1972. Kalevalaseuran vuosikirja [= A Kalevala Társaság Évkönyve]. 52. sz. 65