Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Nyirkos István: A tulajdonnevek szófaji besorolásának kérdéséhez
vagy szavak csoportj a". A tulajdonnév megnevezésére legmegfelelőbbnek a mondatelem elnevezést tartja (i. m. 476). Majd hozzáteszi, hogy a tulajdonnév meghatározása valahogy így kezdődhetne: „A beszéd és az írás (vagy: A szöveg ...) mondatokra tagolódik, a mondat mondatelemekből épül föl és mondatrészekre bontható. A mondatelemek lehetnek közszavak és t u 1 aj d onn e v e k" (i. h.). Bizonyára egyértelműbb lenne a fenti megállapítás (meghatározás), ha a szintaktikai, a jelentéstani és a morfológiai szintet figyelembe véve, de mindháromra világosan utalva azt mondanánk, hogy „A beszéd és az írás szintaktikai szempontból mondatokra, mondatrészekre tagolódó, jelentéstani szempontból általánosító és egyedítő (identifikáló), morfológiai (szófaji) szempontból pedig köznevekből és tulajdonnevekből álló nyelvi egység". Ezzel természetesen még nem oldottuk meg a tulajdonnevek szófaji helyének gondját, s azt sem fogadhatjuk el, hogy minden főnév lehet tulajdonnév, de nem minden tulajdonnév lehet főnév. Ez utóbbi logikailag egyszerűen képtelenség. A tulajdonnévvé vált közszó már nem köznév, hanem főnév, de identifikáló szerepű főnév, amelynek nincs fogalmi jelentése/osztálya. A tulajdonnevek a köznevekkel/közszókkal szemben nem alkalmasak már a fogalmi osztályok jelölésére. Ha ugyanis a kommunikációelmélet azon alapvető tételéből indulunk ki, hogy a I (= információ) annál teljesebb, minél több bizonytalansági tényezőt szüntet meg, szűr ki, akkor a nyelv közlő funkciójának vizsgálata során a tulajdonnevek szerepét igen lényegesnek kell tartanunk. Azt látjuk tudniillik, hogy a kódoló a TN kód (tulajdonnévi kód) kimondásakor a lehetséges több millió vagy több ezer lehetőség közül a bizonytalansági tényezőt a minimálisra, azaz pl. egy-két személyre, helyre, árura, könyvre, alkotásra csökkenti, mivel az egyedet pontosan megjelöli. Ugyanez a tevékenység viszont a KN (= köznév) esetében - mivel az 62