Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Hajdú Mihály: Tulajdonnevek a nyelvi rendszerben

Miután remélhetőleg elfogadhatóan bebizonyítottam, hogy a tulajdonnév nem szófaji kategória, meg kellene mondanom, hogy hová sorolható a nyelvi jelek rendszerében. Ez azonban azért nehéz probléma, mert mindegyik nyel­vi jel megtalálható valamelyik tulajdonnévben. Megfordítva is igaz ez az állítás: a tulajdonneveknek éppen olyan nyelvi rendszere van, mint általában a közlés folyamatának. Vannak egyetlen hangból (betűjelből) állók, szóne­vek, szintagmák, egyszerű vagy összetett mondatok, és még szövegértékűek is, ha a korai barokk bonyolult könyvcímeire gondolunk. Mindebből az kö­vetkezik, hogy a tulajdonnevek külön nyelvi rendszert alkotnak, s ez a nyelvi rendszer éppen úgy vizsgálható, elemezhető különböző szempontokból, mint maga a kommunikáció céljára használatos nyelv. A nyelv ezek szerint két síkon jelenik meg, s mindkettő a kommunikációt szolgálja. Egyiknek a célja a gondolatokat kifejtő közlés, másiké pedig a tudattartalmat azonosító tulaj­donnév. Természetesen mindkettő nyelvi jelekből épül föl, s mindkettőnek megvan ugyanaz a nyelvi rendszere. Eljutottunk ezzel a legfontosabb és legnehezebb kérdéshez, amelyre ed­dig már filozófusok, történészek, néprajzosok, matematikusok és nyelvészek is megpróbáltak válaszolni, de sikertelenül. Mi a különbség köznév és tulaj­donnév között? Erre azért nem lehet válaszolni a hagyományos megközelí­téssel, mert a szó kategóriájában gondolkodva próbálták megközelíteni a kérdést, vagyis a tó - Tó, ér - Ér, farkas - Farkas, fekete - Fekete, vörös ­Vörös, hatvan - Hatvan stb. nyelvi jeleket vetették össze. Természetesen semmivel sem könnyebb a nyelvi rendszer fogalmában meghatározni a két nyelvi sík közötti különbséget. A probléma nem sokat változik, de nyilvánvalóbbá lesz. A két nyelvi síkot kell egybevetnünk, valahogyan ha­sonlóan az első és második jelző rendszerhez, amelyek mindegyike állandó­an működik minden emberben. Ez azonban nem filozófiai, néprajzi, mate­55

Next

/
Thumbnails
Contents