Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Hajdú Mihály: Tulajdonnevek a nyelvi rendszerben

HAJDÚ MIHÁLY TULAJDONNEVEK A NYELVI RENDSZERBEN Minden nevekkel foglalkozó nyelvész eltöprengett már azon, hogy mi­ként lesz egy köznév (ér, patak; halom, hegy; farkas, virág stb.), melléknév (fekete, kis, nagy, vörös, balog stb.), számnév (hatvan) stb. tulajdonnévvé (Ér, Patak; Farkas, Virág; Fekete, Kiss, Weöres, Hatvan stb.). Különösen meggondolkodtató a szintagmák tulajdonnévvé válása: fehér vár > Fehérvár, vörös torony > Vöröstorony, savanyú folyóvíz > Sajó, szikes kút > Szék­kútas stb. Miskolcon, az V. Magyar Névtani Konferencia alkalmából tartott előadásomban hivatkoztam azokra az angol forrásokra, amelyek már koráb­ban fölvetették a több szóból álló tulajdonnevek problematikáját, s kiegészí­tettem azzal, hogy néha különböző szófajok is megtalálhatók egyes tulajdon­neveken belül. Itt hadd említsem az egri Eszterházy Károly Tanárképző Fő­iskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke nevét, amelynek ünnepeltünk hosszú évtizedekig volt tanára majd a tanszékvezetője. Ebben az egyetlen névben találunk egy -i képzős, helységnévből alakult melléknevet, amely azonban családnévvé vált, tehát maga is tulajdonnév, de ugyanakkor egy másik tulaj­donnévnek, a teljes személynévnek része, s így épült bele egy harmadik tulajdonnévbe, az intézmény nevébe. Van továbbá a teljes intézménynévben egy ógermán közszóból egyéni névvé (személynévvé) lett és megmagyaro­52

Next

/
Thumbnails
Contents