Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

H. Varga Gyula: Gondolatok a magyar igekötők természetéről

jelentésmódosító és a szintaktikai szerep (i. m. 23-38). A funkciók részletezé­se: A) Jelentésmódosító szerep: I. A cselekvés irányának megjelölése II. Aspektusképzés 1. perfektiválás a) tiszta perfekció b) az akcióminőség megváltoztatása c) az ismétlődő cselekvés eredményes lezárulásának kifejezése 2. a cselekvés tartósságának nyomatékosítása III. Jelentésspecializáló szerep a) speciális jelentésámyalat kifejezése b) új jelentésű lexéma alkotása (szóképzés) c) jelentéssűrítés (pregnáns igék létrehozása) B) Szintaktikai szerep: 1. Az alapige határozófajtájának megváltoztatása 2. Az alapige kötött bővítményei körének a leszűkítése 3. Az ige új vonzattal való bővítése 4. Valamely eredeti bővítmény elvesztése 5. A tárgyatlan alapige tranzitívvá tétele 6. Határozatlan tárgy határozottá tétele. Ne tévesszük szem elől: itt az ómagyar kor igekötőrendszeréről van szó! A rendszerezés fő erénye a módszertani elvek kidolgozottsága, egységes és következetes érvényesítése. Ez csak egyetlen ponton vitatható: a morfológiai 263

Next

/
Thumbnails
Contents