Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Szabó József: Nyelvjárási szöveg Koppányszántóról

ni búcsúba még mennyire sokat ért a ringlispi! Bizony ugy örütünk, mikor a bő péntőt horta ja ringlisénn a szél! Még vótak a céllövöldék. Hú, a gyerékég de nagy babákat lütek még a rózsákot! De nagyon örütünk mi neki! Na jó van, hát evvel ejárt a délutánn. Este még elméntünk a kocsmábo. Od bizon kint a kocsmaudvarba, mer bizony ném bent a kulturba vótunk ám, hanem akkor rétüngössen, tutyissan kint a kocsmaudvarba táncútunk. Karikára átunk, a gyerékék mék szépén intégettek. Agnis, gyere be táncúnyi! Em még örütem nagyon, hogy méhettem. Hád bizom vót úGy, hoty sokan lékértek. De vót ugy is, hogy összevesztek értem. (- Milyen alkalmak voltak a fiatal házasoknak a táncolásra?) - Hát a fijatal házasoknag bizon csak kamurágbo csinátunk éggy-éty kis helet, hogy ot tuggyunk mulatnyi, mer bizony akkor még ném vótak kultur­házok, de bizom mink nagyon jól mulattunk a höppögővel még a citérávol. Az vót a zenészünk. Hát asztán a citérának luttol vót a nyele, a citérájjo, ak­kor a höppögő ez mék tejesfazégbu vót. A tejesfazékom még ijen disznóhó­jagbu vót, amivel höppöktek, amivel I zenétek. Szóval ölég asz hozzá, hogy nekünk nagyon jó vót, nagyon jól érésztük magunkat. Hád bizon nagyon örütünk, mer amikor összegyüttünk, hát mi is légyén a mi kis társulatunknak a neve. Ming bizony enevesztük movénak, mer nagyon jól jól érésztük ma­gunkat. Mind ijen koromhó valóg vótak, és hát jól mulattunk. Vót ugy, hogy reggelig is emulattunk. És hát fölvádvó mént, hogy hun az éggyőnk kamu­rájába vótunk, hun a másónknak az istálójábo. De mindéhhun od vótunk. Od vót a höppögő izs velünk még a citéra is, az gyüd velünk mindéhhá. Ez a kis I társaság vót a movéalakulatunk. De nagyon jó vót. Bá még a mái napig igy menne! Most akkor pesze köllött ék kis énnyivaló is, mer azér csak mégehü­tünk, mer mént az ivás, hát aszt közbe azér harapnyi is köllöt rá. Hád vit­tünk, hum vót ék kis sunka kaláccsol, hun ék kizs bor. De hát aszt mindenki

Next

/
Thumbnails
Contents