Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Balásné Szalai Edit-Bíró Ferenc: Többelemű személynevek a XVIII. századi Tiszaszőlősön

zük, hogy családi, illetőleg öröklött ragadványnév. „A megszokás folytán a ragadványnév idővel éppen úgy öröklődött, mint a családnév. Ilyen esetekben nem csupán a család egy-egy külön tagja, hanem generációk sora viselte. ... A hatóságok és a hivatalok kénytelenek voltak használni a ragadványnevet abban az esetben is, ha szükség volt a szóban forgó azonos nevü egyének pontos megkülönböztetésére. A hivatalos használatban a ragadványnév minden esetben az értelmi megkülönböztetés eszköze volt" (Dömötör Sándor, Doboz községi ragadványnevek betűjelei a XVIII-IX. századból, MNy. LXXIII, 247). Valószínűleg a nagy megterheltség és a gyakori hivatalos használat miatt ezek rövidültek le leghamarabb betűjelekké. „A ragadványneveket helyettesítő betűjelek ezeknek a gyakran érzelmi töltéssel is rendelkező értelmi jellegű információknak absztrahált jelzései. A betűknek azonban már nem a »jelentése« - vagyis a ragadvány(mellék)név hanem a hangalakja a társadalmi funkciót betöltő jel, amely az egyén elnevezésének más személy hivatalos nevétől való megkülönböztetésére szolgál" (Dömötör i. m. 247). Sajnos némelyik megkülönböztető betűről nem derül ki a XVIII. századi források alapján az eredeti teljes forma: B. Kováts, Bikki > Bik. > B, Nagy, Bere > B. Tolvaj, Tsikós > Cs. Tolvaj, Dalnoki > D. Nagy, Dorogmai > D. Nagy, Egyeki Kis, Egyeki > E. Nagy, Fekete Peter > Pet. > P., Halászi » > H. Nagy, H. Varga, Igari Oláh, Juhász > J. Kováts, Juhász > J. Nagy, K. Fekete, Kis András, Kis Mihály, Kis Pálfi, Kováts Mathe > M. Kováts, Molnár > M. Varga, Nagy György, Nagy Mihály, Tolvaj > T. Szabó, T. Pálfi, Top. > T. Tót. Bizonyára az előzőekben valószínűsített örökölt ragadványneveken kívül több hasonló is volt, csak az anyakönyvekből erre nem derült fény. A csoport tagjairól lehetetlen eldönteni, hogy az első névviselőknek (vagyis a forrás korát megelőző időben élt elődöknek, ősöknek mint névörökítőknek) melyik vonása szolgált indítékul: minden egyes esetben több le192