Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Bíró Ferenc: Tulajdonnevek egy alföldi település XVIII-XIX. századi forrásaiban

a Máriá-é, s azokhoz képest jobb a Katá-é\ d) bár a megkeresztelt katolikus vallású lányok száma és aránya csekély, két - a reformátusoknál - hiányzó nevet mégis viseltek (Antónia, Barbara), egyébként a többit a gyakoribbak vagy legalábbis nem a légritkábbak közül választották, egészében semmiféle befolyással nem voltak a (zömmel református) nevek gyakorisági rendjére; e) a református leányok közül senki sem kapott kettős keresztnevet ebben az időszakban, a katolikusok közül egy földbirtokos család két leszármazottjának két kisleánya: 1796-ban Klára Antónia, 1800-ban Antónia Julianna; f) az átlagos megterheltségük jóval magasabb, mint a fiúneveké. 3. A keresztnévválasztás motiváló tényezői. Hosszabb idő távlatából és a források konkrét, egyenes megnevezéseinek, utalásainak a hiánya miatt a keresztnevek választásának az indítékait igen gyakran csak feltételezni lehet, sőt sokszor maradunk teljes bizonytalanságban. a) A legbiztosabban megragadható motiváló tényező a szülők, keresztszülők neve. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a férfiak névadásában erősebb volt. A 33 férfinévből 13 (39,3%) öröklődött, s ezeket az 1212 férfimegnevezettből 398 kapta (32,83%). Részletezve: 277 esetben az apa, 84-ben a keresztapa nevére anyakönyvezték a kisfiúkat, 37-nél pedig mindketten azonos keresztnevet viseltek. A női neveket e szempont szerint csak a második időszakban tudjuk megvizsgálni (az elsőben 1773-ig hiányoznak az anyák, keresztanyák adatai), ez alapján némileg kisebb hatóerejünek látszik a névadásnak ez az indítéka. A húsz év alatt az összes 24 nőnévből 11-et örökítve (45,83%) 111 kislány vitte tovább az anya, 48 a keresztanya, 26 pedig azok megegyező nevét, összesen tehát 185 (ezen időszak megkeresztelt leányainak a 28,81%-a). 176