Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Bíró Ferenc: Tulajdonnevek egy alföldi település XVIII-XIX. századi forrásaiban

Az első három táblázatból több, aférfikeresztnevekre vonatkozó számszerű adat és más jellemző kitűnik. 1760-80 1781-1800 1760-1800 A férfinevek száma 25 28 33 A megkereszteltek száma 564 648 1212 Az egy névre eső felhasználások sz. 22,56 23,14 36,72 A mindkét időszakban előforduló nevek száma: 20 (60,6%), az ezekkel megnevezett személyeké: 1194 (98,51%); csupán az első időszakban aktív öt név, csak a másodikban nyolc, az előbbiek együttesen öt, az utóbbiak tizenhárom felhasználással. A férfikeresztnevek közül megterheltségük alapján az első két helyen álló - a János és az István - messze megelőzi a következőket. A 41 év alatt öszszesen 516 (42,57%) fiút kereszteltek e két név valamelyikére, vagyis öt fiúgyermekből egy a János, egy az István nevet kapta. Másképpen tekintve, az 1760-1800 közötti periódusban évente mintegy harminc fiú született Tiszaszőlősön, a harmincból átlagosan hatan-heten lettek István és János keresztnevűek. Mindkét időszakban a harmadik legkedveltebb a Mihály név volt, tehát szintén igen gyakorinak számított, évente négy-öt fiúnak ezt választották, vagyis legalább minden hatodiknak. E három név nemcsak a megterheltségével emelkedik magasan a többi fölé, hanem a folyamatos, minden egyes évben való, általánosan magas számú felhasználásával is. Mellettük a Péter szerepelt majdnem hasonló stabilitással, 1764-től szintén minden évben képviseltette magát. Az összesített gyakorisági listából kiderül, hogy az előbbi négy utónév az 5. Andrással kiegészülve a férfinevek 15,15%-át teszi ki, 902 előfordulásuk viszont az összes keresztnév-felhasz168