Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

B. Gergely Piroska: Protestáns felekezetek keresztnévhasználata a XVII. század első felében

guk, mintsem gyakoriságuk teszi feltűnővé (1. minderre főleg B. Gergely 1997: 188-90). Ha tehát a protestáns névpreferencia e korban elsősorban az ószövetségi nevekre vonatkozik, nem lehet-e ebben szerepe annak a protestáns felekezetnek, amely a XVI. századi Erdélyben - német és lengyel hatásokat is magába olvasztva - született meg a reformáció radikális ágaként. A Dávid Ferenc alapította antitrinitárius - későbbi nevén unitárius - vallás számára a Biblia ószövetségi része elsőrendű jelentőségűvé vált, feltételezhető, hogy ennek a névadásra/választásra is hatása volt. Ennek tisztázását csak e korszakból származó, biztosan unitáriusokhoz köthető, nagyobb névanyag alapján lehet megkísérelni. Forrásul a kolozsvári unitárius kollégium elődjének, az 1566-68-as években unitáriussá lett óvári főiskolának a XVII. századból fennmaradt faszcikulusai szolgálnak, amelyekben 1626-tól kezdve évenként naplószerűen feljegyezték az iskola mindennapi életének eseményeit, a diákok fegyelmi ügyeit, az iskolából való távozásukat, visszatérésüket, részvételüket a város életében, főleg a temetéseken vagy ünnepi kántálásokban, másrészt gazdasági kimutatást vezettek a kollégium jövedelmeiről, az adományokról stb. Mindezekkel kapcsolatban az iskola rektorainak, tanárainak és tanulóinak neve sűrűn szerepel e feljegyzésekben. Ennek a névtani szempontból is nagy értékű forrásanyagnak a közlése kezdődött el a Fontes Rerum Scholasticarum sorozat VII/1. kötetével, mely a fennmaradt legkorábbi, 1626-1648 között készült faszcikulusokat tartalmazza (Dományházi-Laczkovits 1997). 2. Kolozsvár régi városközpontjában: az Óvárban, a város akkori főterén levő unitárius „óvári iskola" 1626-ban, amikortól feljegyzései fennmaradtak, már több mint fél évszázados múltra tekint vissza.

1 A XVI. század utolsó harmadától az ekkor többségében unitárius magyar és szász lakosságú város, 137