Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

A ritkábbnak vagy regionálisnak tekinthető Szirmabesenyőben alakot választotta az egyetlen szirmabesenyői hallgató, valamint a 10 miskolci közül 4. A 15 budapesti közül azonban csak 1 használt bel viszony agot. A -ben variánst használó további 39 hallgató hovatartozása igen változatos, további összefüggések nem mutathatók ki (pl. Abony, Gyöngyöstarján, Hódmezővásárhely, Jászberény, Mezőtúr, Paks, Szentes, Tápióbicske, Újszász stb.). szirmabesenyői 94% szirmabesenyei 6% A hangváltó tövet választotta az éppen e községbe való hallgató, s rajta kívül még 11-en, zömmel északkelet-magyarországi illetőségűek (Füzesabony, Szihalom, Heves, Sátoraljaújhely, Maklár, Eger (2), Székesfehérvár, Budapest, Ózd, Bánhorváti). Muhi Műhibán 41% Muhin 59% Nyelvtanaink az -i végű magyar településnevekhez belviszonyragot fűznek (Orosziban. Tamásiban). A vizsgálat eredménye ennek ellentmond: többen választották a külviszonyragot, mint a belviszonyragot. Miskolcon - ahol 35 évig laktam - magam is csak a Muhin, Muhira, Muhiról formákat hallottam, amikor a városhoz közeli településről esett szó. Talán az is hozzájárulhat a külviszonyragos alakok használatához, hogy ezt a helységnevet jobbára a muhi (mohi) csatáról ismerik, amelynek pedig a színhelye a muhi mező, illetve a muhi síkság. Röviden: a csata nem Műhibán volt, tehát nem a településen, hanem Muhin. A Műhibán formát a 10 miskolci közül csak 2 választotta. muhi 82,5% muhii/muhi-i 16% muhiból való 0,5% Muhi-féle 0,5% muhisi 0,5% 100