Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások

időre meghatározza az erkölcsi tisztaságra annyira ügyelő politikusok és Kossuth kapcsolatát, gyakorlatilag a teljes kitaszítottságból kellett visszaküzdenie magát. A szervezői szerep A politikai karrier tehát nem indulhatott el, nem maradt más mint a Tudósítások szorgos szerkesztése. És ez a kényszerből választott eszköz lesz az, ami Kossuthot bevezeti az ellenzék ismert alakjai közé. O, mint a jó értelemben vett interpretátor, biztosította a politika számára azt, amire igazán szüksége van a nyilvánosságot, és így az „elmesúrlódás" lehetőségét. Az újságírónak azonban ebben a korban is meg kellett felelnie bizonyos alapvető kritériumoknak. Először megfelelő stílussal kellett rendelkeznie, ehhez gyakorlásra és retorikai előképzettségre van szükség. E készségek elsajátításához nagyszerű lehetőséget nyújtott az országgyűlés és a megélhetést biztosító feladat, hiszen nap mint nap a legtehetségesebb politikusok szavait hallgatta, jegyzetelte, idézte fel, ez pedig írásaiból érzékelhetően hatott kifejezőkészségére. Emellett szükség van a politikai kérdések bonyolult szövevényének áttekintésére. Kezdetben természetesen ez is nehezen ment, nem mindig találta meg a lényeget, hiszen például a sorrendi vita jelentőségére csak a december 29-i megbeszélésen döbbentik rá Wesselényi szavai, eddig csupán üres szócséplésnek tartotta a kerületi üléseken zajló heves összecsapásokat. Zemplénből természetesen nem hozhatta magával az új Magyarország felépítésének mindenre kiterjedő reformkoncepcióját, ennek tökéletes kidolgozásához talán kevés is egy ember tehetsége. De az országgyűlési viták figyelmes követése során egyre mélyült tudása a szükséges reformokról. Nem egy ember feladata kijelölni a tökéletes irányt, de egy megfelelő közvetítő feladata, hogy a különböző alternatíváknak nyilvánosságot biztosítva, a vitába minél nagyobb csoportokat bevonva, hozzájáruljon az új Magyarország megvalósításához. Eletének első feladata tehát, minél tökéletesebben művelni az újságírás mesterségét, mely nem csupán fennkölt hazafias feladatot fog jelenteni számára, hanem a mindennapi megélhetést is. Ezt, a korban furcsának tűnő momentumot pedig büszkén vallotta és elismerte. Hont vármegye 1837. szeptember 19-én tartott közgyűlésén Foglár Imre táblabíró a következőket mondta Kossuthról: ,,Pártolást nem érdemel ezen ember, ki csak pénzt keres, mert hamis híreket, hazugságokat költ.." Kossuth, mivel személyében érintettnek érezte magát védekező megjegyzést fűzött a tudósításhoz, miután bebizonyította, hogy a megye közgyűléséről valódi információkat közölt, így (a továbbiakban: Hegyaljai Kiss) 59-60.; Kosáry: Sajtótörténet 384.; Viszota 1927. 95., 100. 1 95