Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások

most kihagyták a listából." Ez a megbízatás természetesen nem az anyagi vonzata miatt lett volna fontos számára, hanem a felmentést jelentő megyei bizalmat tapasztalhatta volna meg általa. így azonban a teljes mellőzöttség bizonyítója lett. A kiutat a kilátástalanságból - mint az közismert - a zempléni mágnások helyettesítése jelentette. Egyik legfontosabb zempléni támogatójától, báró Vécsey Páltól kapta meg első megbízatását,

1

2 majd még báró Sennyey Károly és Fischer Pál bizalmát sikerült elnyernie. A kor szokásának megfelelően ez az állás csupán a pozsonyi szállás költségeit fedezte (havi 13 forint), az ellátásról az absentium ablegatus maga gondoskodott.'

1 Egy 1832. november 26-án keletkezett leveléből tudhatjuk, hogy az elindulás előtt már adva volt a megfelelő jövedelmet biztosító gondolat. Levelében felszólítja ismeretlen barátját, hogy segítsen előfizetőket szervezni, a Lónyay Gábor által javasolt, országgyűlési tudósító levelekhez. „Lónyay gerjeszté bennem ez ideát, ő szólított fel maga részéről első, s utána B[áró] Sennyey Károly, B[áró j Vécsey, Soós János - az újhelyiek közül többen közösen - s Casinónk is - s még talán egy-két összefogott jóbarátok." Beszámolója szerint összesen havi 46 forintot ajánlottak fel neki a levelekért cserébe.

1

4 A Kossuthot támogató Lónyay által segélyakciónak tervezett levelekből nőtte ki magát az Országgyűlési Tudósítások nevet kapó kéziratos sajtótermék. Az 1837. június 8-10én tett vallomásában azonban kissé másként számolt be az ötlet keletkezésének körülményeiről. Eszerint az 1832-ben a „regnicolare operátumok" felett rendezett megyei vita közben tudatosult benne ismeretinek hiányossága, ezért született meg a gondolat, hogy Pozsonyba kell mennie, ahol nézeteiben „czáfolást vagy erősödést, szóval tudományt, tapasztalást" remélhetett. De mivel anyagi lehetőségei nem tették lehetővé az ott tartózkodás költségeinek a fedezését, született meg benne a Tudósítások eszméje „melynek segedelmével néhány hónapot Pozsonban tölthetek, úgy, hogy egyszersmind a közönségre nézve is hasznos dolgot tesz ek"

]

5 Ekkor tehát szó sem esett elsődleges anyagi kényszerről, a zempléni bukásról és -talán nem véletlenLón yay szerepéről. ''Barta 175. 1

2 Kossuth által saját kezűleg fogalmazott, 1832. december 5-re, Bodrogszerdahelyre keltezett megbízólevelét lásd: KLÖM VI. 345-346. 1

3 Barta 176.; Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. írta: Dr. Kardos Samu. Budapest 1905. (a továbbiakban: Kardos) 163. 1

4 KLÖM VI. 344.; Barta 179.; Dr. Ferenczy József: Kossuth Lajos, PozsonyBudapest, én. (a továbbiakban: Ferenczy) 7. " Kossuth Eötvös József jogügy-igazgatósági ügyész előtt tett önkéntes vallomása, (a továbbiakban: Kossuth vallomása) KLÖM VII. 111. 1 91