Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Sziklavári Károly: Kossuth Lajos és századának zenehistóriája

tésében tömör és koncentrált, belső logikája szigorú és következetes. Említett 185l-es közreadása zongorára, s ugyanúgy Árpád Jenő [= Szentirmay Elemér] 1867. évi átirata már hangszeres ornamentikában, díszítőfigurációkban gazdag. Az idők folyamán kisebb-nagyobb hangmagasságváltozások mentek végbe a dallamban, a ma ismert alak (benne az „azt" szót mintegy nyomatékosító, felfelé lépő szekunddal) a századforduló körül állandósult. A nótát indító eredeti markáns, choriambikus kezdőképletet (hasonlóan. mint Himnuszunknál) lekoptatta a közhasználat; a ritmus az évtizedek során szöveghez alkalmazkodó lett. A legfeltűnőbb átalakulás azonban magát a dallamstruktúrát érintette. Valószínűleg a '80-as évek fejleménye volt - szintén a közhasználat következményeként - az utolsó zenei sor belső bővülése az „Éljen a magyar szabadság" szakasszal. Az, hogy az így 13 ütemessé lett akkori melódia-alak az aradi Tizenhármakkal hozható összefüggésbe, valószínűleg tévedés.

5

5 Oka az egyenletességre törekvő formai aránykeresésben rejlik: a dallam a bővülés folytán nagyjából négyütemes egységekben halad. (Később az öt taktusnyi kezdet is négyre szűkült egy sűrítés révén.) A Kossuth-nótát dolgozta fel Székely Imre a '60-as évek végén keletkezett 18. magyar ábrándjában,

5

6 Hubay Jenő a 7. csárdajelenetben.

5

7 (Idézetszerű előfordulásairól már esett szó.) Major Gyula említett gyászindulója 58 • (1894) a Rákóczi-induló motívumait kombinálja a Kossuth-nóta dallamával. Chován Kálmán III. magyar rapszódiája, virtuóz passzázsaival, mennydörgő futamaival és kromatikus harmóniavilágával mintha „pótolni" igyekezne a Kossuth-nótát feldolgozó Liszt-rapszódia hiányát.

5

9 A Bártfán, majd Kassán működő Hemerka Ulrik zeneszerző, karnagy (1862-1946) Kossuth Lajos azt üzente feliratú nyitányának szlovák címváltozata arról tanúskodik, hogy a komponista a nemzetiségek előadásában, másfajta szöveggel is hal 1^ Rózsavölgyi, N. G. 1463. Mona: i. m., 2261. tételszám. Közreadja: Kerényi György: Szentirmay Elemér és a magyar népzene. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966., p. 264-69. 3

5 Ezt a feltételezést először Kassai Vidor írta le, ám egy mondattal később már ő is cáfolta, (i. m„ p. 27). ^ Alcíme: „Szigetvári emlék". (Zongorára) Rózsavölgyi, N. G. 1707. tételszám. Op. 41. (Hegedűre és zongorára.) Alcíme: „Kossuth-nóta". Az ebből szőtt téma indítja, majd keretbe is foglalja a kompozíciót. Breslau, 1891. 5

8 Zipser & König, Z & K 243. 5

9 Op. 26., Rozsnyai, 1907. Ugyanebben az évben, a Zeneakadémia új épületének felavató ünnepségein Erkel Gyula hangszerelésében, nagyzenekari műként játszották el. V. ö.: Zenelap 1907. június 1. 158