Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Mózes Mihály: Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap

erény nem a legfényesebb tisztaságban áll. " A gondot az jelentette, hogy ha egy nő megesett a falu szájára vette, és hátrányos megkülönböztetésbe részesítette. Kossuth erről a következő képen szólt: „Az ifjú érzelem hő pillanataiban a legnemesebb keblű hölgy is sokkal gyarlóbb - mert hiszen ember mintsem hogy őt, egy gyönge lényt ennyire szenderítő gőz ... az önfeledés mámorába ne merítené. "

2

2 Úgy véli, hogy a lányok és asszonyok inkább megölik csecsemőiket, vállalva ezzel a vérpadot, mintsem hogy szégyenbe maradjon. Kisdedóvás cikke is fontosnak tartja ilyen

2

1 jellegű intézmény létrehozását. Javasolja, hogy az ilyen közhasznú intézményeket pár forint adományokkal a lakosság támogassa. Számos cikket ír a vakok helyzetéről, pl. a Szegény vakokról a Pesti Hírlap 38. számában, és foglalkoztatja a magyarországi törvénykezés gyakorlata is több cikkében. (A szelíd tortúra, Bot, korbács, Aprócska kényurak, Fogházjavítás stb.)

2

3 Bebizonyítja, hogy nálunk a kínvallatás intézménye gyakori, a fájdalmában szenvedő ember inkább bevallja bűnösségét, még ha ártatlan is, csakhogy szabaduljon kínjaitól. Kossuth szavaival „a titkos faggató pörrendszer teljes szörnyűségében csak ott verhet gyökeret, hol a törvények a nép által nem értett nyelven íratván ellehetetleníthetnek

2

4 " Javasolja, hogy országgyűlés foglalkozzon a kérdéssel, mert a büntetőjog fejlettsége egy ország ugyanolyan fokmérője, mint például kultúrája. Politikai tanulmányok Kossuth egy parlamentáris Magyarország híve, amelynek élén az országgyűlésért felelős kormány tevékenykedik. A 40-es évek eleje nem kedvezett e célok világos megfogalmazásának. Ezért számos cikkében burkoltan ír a probémáról. A Pesti Hírlap 23. számában az ősiség törvényének eltörlése mellett emelt szót, másutt a 30. számban Erdély és Magyarország unióját feszegette. Úgy fogalmaz, hogy szükségszerű „hogy a magyar egy nemzet legyen

2

5." A 61. számban foglalkozik a parlamentáris állam kialakulásának lehetőségeivel, a választójog elvárásainak megfogalmazásaival, büntetni tervezi a szavazat vásárlást „ lélekvásárlásra szigorú büntetések hozassanak. " A választójogot „értelmi qualifikációhoz" kívánja kötni. „írni tudást s legalább az. elemi iskoláknak bizonyos ideig látogatását" szükséges feltételül szabni a választójog gyakorlásához. Politikai tárgyúak a védvámokkal foglalkozó cikkei is. 1941-től jelentkeznek ezek a Pesti Hírlap hasábjain a 1 10. számban Vámszövetség c. cikkével indítja a gondolatsort, amely a 18431844 -es országgyűlés időszakában elvezet az önálló vámterület követeléséig. Nyilvánvaló, hogy a háttérben az ország fokozatos függetlenedése és a perszonálunió gondolata áll. Külön kiemelnénk a 1 13. számban Nemzetgazdasági kombinációk c. cikkét, amely úgy véli, hogy az ipari felzárkózás üveg112