Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások

az Or lelkét, hogy szállja meg sziveinket, adja Isten az Úri lélek ne szállott légyen meg igen vastagon, mert ugy mi lesz az Uraság alatt szenvedő néphői. vidébinus quid feret aetás, én azt tartom az éjj el muliks ki hasad a hajnal, ha bár a kakas elfelejtet is kukorikolni, mert nem ez, hanem a természet törvénye hozza el a reggelt..."

4

0 A levelekben említett beszédekhez fűzött megjegyzéseiben, a felszólaló politikusok jellemzéseiben, többször utal elkötelezettségére. Ezáltal tehát túllépett, a korabeli szokásnak megfelelő száraz tényközlésen, és valódi publicista vált belőle.

4

1 A sajtótörténészek ezekben, a levelekhez fűzött megjegyzésekben, az egyéni véleményt összefoglaló Toldalékokban, vélik megtalálni a Pesti Hírlapban megjelenő vezércikkek előfutárait.

4" A politikai elkötelezettség miatt azonban természetesen több vád illette, hogy részrehajlást tulajdonított a hozzá közelálló irányzat számára.

4 A politikai beállítottság kérdése az 1837-es kihallgatások során is többször előkerült, ekkor Kossuth így mutatta be önmaga és Tudósításainak elkötelezettségét: „Nincs tehát Magyarországban oppositio, nincs semmi consociatio, hanem vannak kik haladni, vannak kik tespedni akarnak.... Én nem tagadom, hogy a csendes békés tör\>ényes haladás barátja vagyok, s Országgyűlési Tudósításaim (mennyire a jelentési hitelesség engedte) ezen színt viselték. ,"

4

4 Ennek ellenére munkája az 1832-36-os országgyűlés egyik legfontosabb forrása. Különösen érdekes az a tény, hogy az 1832-36-os országgyűlésen elhangzott beszédek hitelessége szinte teljesen vizsgálhatatlan, hiszen gyakran csupán Kossuthnál találjuk meg az egyes politikus szónoklatait. Ha fellapozzuk a különböző forrásgyűjteményeket, akkor legtöbbször az Országgyűlési Tudósításokra való hivatkozásokat találunk. Tehát Széchenyi, Wesselényi, Deák, Kölcsey 1832-36-os beszédeinek elemzésekor meg kell bíz4

0 KLÖM I. 16. 4

1 Henlaller 10.; Kosáry: Sajtótörténet 385. 4

2 Sajtótörténet 62. 4

3 KLÖM IV. 211.; Kossuth a következőképpen válaszolt az ellene felmerülő vádakra: „... Egyébiránt mondhatnám ugyan, hogy tudósításaim pusztán magános levelezés characterét viselik, s miként tetszik nekem levelezni? ahhoz senkinek semmi köze,... , de tiszta meggyőződésből eredeti Ítéletem szerint a sokszor ismételve előforduló tárgyak unakma között érdekesnek lenni vélek, azt egész terjedelemben, egy más beszédet pedig melyet én Ítéletem szerint kevésbé érdekesnek gondolok, velős kivonatban közöljek hogy magános leveleim egy bizonyos színt viselnek. Igenis viselnek! Lelkem soha nem változandó meggyőződésének, keblem soha meg nem hidegülő érzéseinek színét viselik. ... Leveleim szine titok nem vala, s azzal minden levelezőm könnyen megösmerkedett; ..." KLÖM. IV. 211-213. 4

4 Kossuth vallomása. In: KLÖM VII. 119. 98