Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Oláh József: Kossuth Lajos - Sátoraljaújhely, 1831

és a katonai fedezet védelme mögé", addig néhány hozzá „hasonló sorsú táblabírák, magukra hagyatva, a veszély elhárításán küszködnek. Míg ezek, kiknek kövér napi fizetésük mellett a segedelem tisztekben és hatalmokban is állott, sáncfalak mögé búvtak, majd a már útjukat álló lázongó csapatok elől oltalmukba valának kénytelenek vonulni. Ez rossz vért szült, s a mi körünkben főként akkor, midőn az alispán rejtekbiztonságából még bírálgatni is kezdte intézkedéseinket. A veszedelemnek szemmel látása a legnagyobb tanító. S én megtanultam azt is, a kellő pillanatban a számat is ki kell nyitnom. Úgy sejtettem, mostmár tudom is miért." Újhelyben július 10-26 között, csak a kórházba vitt betegek közül 107-en pusztultak el. Legkevesebben - ketten - 15-én, legtöbben - tizenketten július 16-án. A beszállítottakból naponként átlagosan heten haltak meg. A két ,,teljes hónapon át kegyetlenül dühöngő járványban'' a város 7065 lakója közül „az egész idő alatt megbetegedett 1600, meghalt 500", csaknem minden negyedik, illetve tizenkettedik személy. Sátoraljaújhely közelében, az egykori Bányácskán, a mai Széphalmon, a helység névadója, az egykori jakobinus, a nyelvújító mozgalom elindítója, a népes családjáért aggódó, hányatott életű Kazinczy Ferenc is a járvány áldozatául esett. 1831. augusztus 18-án levélben még tájékoztatta Kiss Jánost, a „tuldunai vármegyék ág. ev." superintendensét a koleráról, Új hely bezárásáról és a parasztlázadásról. ,A levél írása után, maga is ötöd napon, u. m. augusztus 23-án a kolera áldozató"— vá vált. A megye első alispánja az 1832. január 18-i közgyűlési jelentésében 40 439 kolerás megbetegedést és 18 672 halálesetet jelentett, ami - 274 685 lakossal számolva - 14,72, illetve 6,8%-nak felel meg. Mindez azt is jelenti, hogy a megbetegedetteknek közel fele (46,17%-a) pusztult el. Tilkovszky Lóránt - ismert művében - országosan félmillió megbetegedéssel és negyedmillió halottal számol. Az élők régebben elszenvedett és újabb sérelmei - a regéci uradalomban - szolgálatmegtagadáshoz, lázongáshoz, a távolabbi területeken - Nagymihály, Varanno, Terebes környéke - véres zavargásokhoz vezettek. A felvidéki megyék mozgalma Zemplénben 78, a többiben 81 helység lakosságát ragadta magával és a Szapáry, Erdődy, Almássy, Schmiedegh, Barkoczy, Forgách, Dessewffy, Lónyay, Klobusiczky, Vladár, Szulyovszky famíliák birtokait pusztította. A rend helyreállításával megbízott, teljhatalmú királyi biztossá kinevezett báró Eötvös Ignác alkancellár, sárosi főispán nádori engedéllyel működtetett rögtönítélő bíróságai Zemplénben 64 halálos ítéletet hoztak, amelyből 40-et az eperjesi és a kassai hóhérok hajtottak végre. A kisebb vétkesek - a gyerekek és az öregek is - 80 vessző, 70 bot vagy 60 korbácsütést szenvedtek el. 1 84