Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Oláh József: Kossuth Lajos - Sátoraljaújhely, 1831

OLÁH JÓZSEF KOSSUTH LAJOS - SÁTORALJAÚJHELY, 1831 A reformkor kezdetén, 1826-ban tért vissza egykori elemi, normalista is­kolai és piarista gimnáziumi éveinek színhelyére, Zemplén vármegye köz­pontjába, az egykori kettős uradalom legnépesebb városába, Sátoraljaújhely­be Kossuth Lajos. A visszatérő fiatal, felesküdött ügyvédnek - egy későbbi rendőri leírás szerint - a „testalkata a középszerűnél magasabb, mérsékelt izmos. Sovány, arca hosszúded, gömbölyű, arcszíne halvány, magas, nyílt homlokú, geszte­nyeszín hajú. Szeme kék, szemöldöke sötétbarna, orra lapos, sz.áj a szép ala­kú. Foga hiány nélküli, álla gömbölyű, szakálla, bajsza fekete. Haja termé­szetes göndör. Feje felsőbb részén „ritkább." Melle elég széles, inkább la­pos, mint emelkedett. Keze finom, hosszú ujjakkal. " A friss diplomást a helyi evangélikus fiókegyház jogi képviseletével, majd az egyházközség jegyzőségével bízták meg. 1827-ben - főispáni kine­vezéssel - táblabíró, 1829-ben pedig már a mezőváros ügyésze. Erről írta, hogy „ez is sovány jövedelem, inkább csak feladatok terhe. Pénzt igazán csak a megyebéli birtokos családok jogügyeinek intézése után láttam. Ezek­ről csak annyit: beletekinthettem a birtokos nemesség életviszonyaiba. Az alantabb tengődő nemesek s a nincstelenek életének titkaiba az országos összeírás megyei munkálatai során kukkanthattam bele, huszonhét éves ko­rom tájától. A legszegényebbek nyomorúságának mélyére pedig kolera­biztosi megbízatásom idejéből maradtak sötét emlékeim. " A XIX. sz. legpusztítóbb járványa 1817-ben Bengáliából indult ki, s mire ide ért, áldozatainak száma már meghaladta a 6 milliót. Az „epekórság, görcsmirígy, napkeleti hányszékelés" néven emlegetett nyavalyát a galíciai Kolomeából pálinkaárusok hurcolták be hozzánk. Elterjedését a határok lezárásával, katonai őrvonallal, vesztegzárral, levélfüstöléssel, kutak fertőt­lenítésével, Lehoczky kassai orvos bizmutos készítményeivel próbálták megakadályozni. Az első helyi információval, 1831. június 19-én a tállyai perceptor szol­gált, aki ezt jelentette, hogy „a coléra miatt Tokaj bé van zárva." Ugyanek­kor a járási főszolgabíró (Tomsics István) currensében, futólevelében felhív­ta a figyelmét mindenkinek a közelgő veszedelemre s megtiltotta az idege­nek utazását, az ismeretlenek elszállásolását, a koldusok helyváltoztatását. A 1 81

Next

/
Thumbnails
Contents