Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel
.zonban a nádor és Batthyány engedékeny szavakkal, míg Kossuth mereven , ,,64 visszautasította. A kétirányú délszláv válság hosszas és egyoldalú tárgyalását a következő leegyszerűsített mondattal zárta le: „A gátlás nélküli magyar macchiavellizmus alapjában véve a kossuthi tervek ellentétét érte el a június 10-én megjelent nyilatkozattal: az osztrák hazafiaknak a horvátokhoz való szorosabb felzárkózását.Ezért megint személyesen Kossuthot tette felelőssé: „Batthyány jó akarattal volt, hogy megegyezést hozzon létre, de abban az időpontban nem őt lehetett a magyar nemzet vezérének tekinteni, hanem 'a miniszteri bársonyszékben ülő forradalmárt', Kossuthot, aki radikális követőivel a konfliktus minden jóindulatú és békés elintézését elvi alapon elvetette." 6 6 A továbbiakban is a nyári hadjárattal és az őszi bécsi ellenforradalmi fordulattal kapcsolatos minden felelősséget a nagy magyar államférfira hárított a tudós szerző, majd így zárta fejtegetését az október 3-i uralkodói leirat visszautasításával kapcsolatosan: „A kormányhatalom most már teljesen és szilárdan az Országos Honvédelmi Bizottmány, jobban mondva, elnökének, Kossuthnak a kezében volt." 6' Újabb vádak ezután így kerültek megfogalmazásra: „O volt a hajtóerő, aki arra törekedett, hogy az akkoriban még nem elegendő magyar hatalmi eszközöket erősítse. A honvéd-hadsereg szervezése és a magyar pénz kibocsátása volt az első alkotmányellenes és forradalmi állami tevékenység. Ezek az intézkedések a hatalom pesti birtoklói számára azonban szükségesnek tűntek, mert Kossuth már szeptember közepén panaszlóan kiáltotta világgá, hogy Magyarországot minden oldalról fenyegetik." 6 8 Azt azonban ez a szerző sem tudta elhallgatni, még ha félreértelmezte is, hogy Kossuth a fegyveres harc helyett még decemberben is a békés megoldásra törekedett, amennyiben az osztrák kormánnyal kötendő fegyverszünet elérése érdekében közvetítésre kérte William H. Stiles bécsi amerikai - „, 6'J ügyvivőt. A december 14-i általános támadással kezdődő magyar szabadságharc tárgyalása során a vezető magyar államférfinak, akit már első mondatával „Kossuth, a katonai laikus" jelzővel illet, 7 0 a hadvezérekkel való sorozatos ütközését helyezte a középpontba Kiszling. E tekintetben érdekes, hogy a magyar szempontból dicsőséges tavaszi hadjárattal kapcsolatosan a követke6 4 Uo. I. k. 86. 6 5 Uo. I. k. 165. 6 6 Uo. I. k. 167. 6 7 Uo. I. k. 220. 6 8 Uo. I. k. 353. 6 9 Uo. II. k. 5. 7 0 Uo. II. k. 10. 53