Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel

világosi katasztrófa képes ábrázolásával, Kossuth és Klapka képével és iratmásolataival, valamint a Kossuth-indulót tartalmazó zenei melléklettel."

3

1 Visszatérve 1851-hez, szintén e korai időben jelent meg Braunschweigben Hutter Józsefnek, a szabadságharc hazai földön született, de német birodalmi területeken iskolázott és így a Német Légióval hazatért későbbi századosának a törökországi emigrációról írt német nyelvű müve. ~ Ezen felbuzdulva, egy másik, a magyar üggyel szimpatizáló német szerzőnek, talán ugyancsak a Német Légió egyik egykori tagjának Kossuth angliai diadalmenetéről írt és a magyar államférfi ott elmondott beszédeit is tartalmazó kötete rövidesen ugyanannál a kiadónál került kiadásra. Ez már első mondatában a máig élő Kossuth-Görgei-ellentétből és szembeállításból indult ki, egyértelműen előbbi melletti és utóbbi elleni határozott állásfoglalással: „A világosi mezőn Magyarország szabadsága halálos döfést kapott. - A magyarok egyik fia nemzete, fivérei árulójává lett, amelyre és akikre a bosszúra vágyó ellenség haraggal teljes kelyhét borította. A Magyarország örök jogáért hősiesen küzdők ezreit béklyóba verték, elítélték, és megfojtották; de mégis - hála az Égnek - ezrek megmentették puszta életüket, miközben megragadták a szökevények (vándor, Z. J) botját, idegen földön kerestek és találtak menedéket. Utóbbiak közé tartozik Magyarország legnagyobb fia, Kossuth Lajos. Neki, népe imádott férfiújának, látnia kellett, mint dől romba, hullik darabjaira szépen kezdett és folytatott műve, és arra kényszerült, hogy szeretett hazája határkövének hátat fordítson."

3

3 1852-ben egy másik névtelen ausztriai vagy birodalmi német szerző azt a vállalkozást tűzte ki maga elé, hogy több kötetes Kossuth-életrajzot jelentessen meg Weimarban, de csak az első kötetet tette közzé, amely Világostól az amerikai útra való behajózásig ismertette a magyar államférfi sorsát, mindenesetre számos korabeli dokumentum közreadásával hitelesítve mondanivalóját. Történelmi bevezetőjében az előszó első szavainak hangulata a jellemző: „Ritkán vonta magára oly nagymértékben két világrész figyelmét egy férfiú, mint jelen pillanatban Kossuth. Az egyszerű magánember, a körözőlevéllel üldözött, az in effigie (jelképesen, Z. J.) az akasztófán függő bűnöző, a szegény, a hosszú és nehéz fogságból alig, hogy szabadult fogoly, a kis ázsiai városkából, amely kényszerű tartózkodási helyéül szolgált, Londonig, a világvárosig vezető utat tett meg, amely szakadatlan győzelmi menethez hasonlított. Valóban, az ilyen jelenség csodálatos, rendkívüli a történelmi Horn 1852b 33 3

2 Von Orsova bis Kiutahia Kossuth in England, III. 46