Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zachar József: Kossuth Lajos osztrák szemmel

elleni gyűlöletével és minden, ami nem magyar, elleni gyűlöletével már pesti jelenléte első tetteivel kinyilvánította, mennyire mélyen szívébe zárta Károly Albertet (az olasz egységállam megteremtéséért küzdő szárd királyt, Z. J.), és milyen izzóan lelkesedett Ausztria ellenségeiért."

4 Ehhez még sietett hozzátenni: „Nyilvános fellépése kezdetétől semmi más szándéka nem volt, mint hogy Magyarországot elszakítsa Ausztriától és megbuktassa a dinasztiát."

5 Ennek okát így látta: „Az alapvető baj - a lakosság legnagyobb részének politikai éretlensége; a Magyarországon még mindig szilárdan gyökerezett kölcsönös nemzeti gyűlölet volt az az alappillér, amelyre a kormányzódiktátor Kossuth, a legotrombább magyarizmus eleven megtestesítője Magyarországnak a Monarchiától való teljes elszakítására törekvését a siker biztonságának hitében építette."

6 Elfogult személetmódjában addig ment el ez, a tartósan a magyarok közt élt kortárs, hogy még ezt is papírra vetette: „Ügynökei tevékenysége révén, minden lehetséges módon, Kossuth nyitott utat a bécsi forradalom létrehozásának (...) A magyarok október utolsó napjaiban osztrák területre történt betörése még növelte Kossuth és bűntársai vétkét."

7 A magyar indigenátussal is rendelkező Leopold Kolowrat-Krakowski gróf, aki Kassán császári-királyi ezredesként szolgálva élte meg a forradalmi és szabadságharcos időket, visszatekintve a vérzivataros esztendőre, csak ennyit tudott Kossuthról írni: „Mit törődött Kossuth az emberekkel, mit számított neki mások becsülete. Az ügy, a pénz és a saját biztonsága volt fontos neki. Mindenki más belepusztulhatott, mit számít az neki, a haza elvérezhet, családok ezrei koldusokká válhatnak, egy csepp könnyet sem hullat. Hű 'maga' biztonságban van, egyébként korábban üres pénzszekrénye tele, ez az ő hazája, ez az ő hazaszeretete."

8 E rosszindulatú leegyszerűsítés olvastán semmi meglepő sincs abban, hogy az udvari körök segítségével akkortájt közép-európai utazást tevő távolibb arisztokratasarjnak is csak annyi élménye volt, amely alapján így írt: „Az egész szörnyű forradalom alapjában véve nem más, mint gyűlölet: a zsidók gyűlölete a keresztények ellen, a magyarok gyűlölete minden ellen, ami nem magyar, a forradalmárok gyűlölete minden kitüntetés, minden gazdagság ellen, és Kossuthnál magánál a kiolthatatlan gyűlölet az osztrák kormány ellen."

9 4 Janotyckh II. k. 12. 5 Uo. 13. 6 Uo. 70. 7 Uo. 77. s Kolowrat-Krakowski I. k. 17. 9 Blaze de Bury 247. 39