Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Egyed Ákos: Kossuth Lajos székelyföldi kormánybiztosa, Berzenczey László

hagyása érdekében, sőt azon igyekezzenek, hogy más központi hivatalokat is lehetőleg oda helyezzenek. Feladatukként jelölték meg a küzdelmet a vasútvonalak mielőbbi megépítéséért, amelytől a kereskedelem fejlődését remélték.

1

6 Nem kétséges, hogy az unió kimondása s a rendi kiváltságokat megszüntető törvények elfogadása ellenére, Marosszék rendjei még a régi székely szabadságjogok visszaállítását várták a magyar országgyűléstől,

1

7 mintha nem is lett volna március 15-e, s mintha a jobbágyfelszabadítást ki sem mondották volna. Berzenczeynek és társainak nem volt könnyű dolga, mert az előbb említett utasítás ellenkezett a pesti népképviseleti országgyűlés törekvésével, amely feladatának nem a múltbeli sérelmek orvoslását tartotta, hanem az állampolgári egyenlőség modern elvének megfelelő törvényalkotást. Előre kell bocsátanunk, hogy Berzenczey magatartásán végig megfigyelhető a kettősség: hol székelység régi szabadságjogait védelmezi, hol a társadalmi egyenlőség elvét hangsúlyozza. Helyzetét tovább nehezítette az, hogy a magyar országgyűlés tagjainak nagy többsége nem ismerte e sajátos székely kérdések lényegét és történelmi hátterét. Az erdélyi országgyűlés választójogi törvénye alapján a magyar országgyűlésbe küldött 73 erdélyi követ közt 19 székely volt. A legaktívabbak, legalábbis akkor, mind Kossuth-pártiak voltak. Elsőként kell megemlítenünk Marosszék egyik követét, Berzenczey Lászlót, aki Kossuth feltétlen híve volt. A magyar országgyűlésben ő szónokolt a legtöbbet a székelyek nevében, s mert ahhoz jól értett, gyakran tapssal kifejezett elismerést kapott képviselőtársaitól. A székely köznép, kisnemesség szerette, sőt a jobbágynép is saját érdekei védelmezőjének tartotta, mert a 1846-47-es erdélyi országgyűlésen a székely jobbágy részére is kedvező úrbéri törvényt követelt. A liberális és konzervatív nemesség soraiban viszont számos ellenfele volt, mert túlzóan radikálisnak, sőt szélsőségesnek tartották. A magyar országgyűlés július 5-én nyílt meg, az erdélyi követek 10-én érkeztek a fővárosba. A székelyek nevében első, bemutatkozós következményei által is jelentős felszólalás a képviselőház július 11-i ülésén hangzott el. Berzenczey László szónoklatát tulajdonképpen Kossuth Lajos nevezetes véderőszervezéssel kapcsolatos beszédének támogatására építette fel. Mint erdélyi székely örömét fejezi ki azon nap iránt, s mint első székely felszólaló „székely nemzete nevében" üdvözölte a szabadságot. Ha ö most feltárná a székelység sebeit mondotta -, a parlament „bizonyosan a székely sérelmeket" tűzné napirendre, annyi ott a panasz. De most nem ennek az ideje, a követek később szeretnék a székelyek jogait kivívni. Most a haza megmentéséről kell tanácskozni. Amellett, hogy a beszéd tartalma is figyelmet érdemelt, mert a legidőszerűbb kérdést részesítette előnyben, Berzenczey újabb bizonyítékot szolgálta23