Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Misóczki Lajos: Kossuth Lajos emléke a dualizmus-kori Heves vármegyében

keségének születése napját!... Nem magyar az, korcsfajzat az, aki nem tiszteli az ő szent emlékezetét" - szögezte le az Egri Híradó tudósítója." Kossuth Lajos halálának 10. évfordulójára már 1903-ban hozzáláttak Hevesben a megemlékezések előkészületeihez. Bár most is a nagy rendező szervezetek állították össze a műsorokat március 15. - március 20. és rendhagyó módon a kápolnai csata emlékét május 18-án tartva, falvakban az elemi iskolák, városokban a középiskolák önképzőkörei egyre nagyobb szerephez jutottak az előkészítésekben és az ünnepélyek lebonyolításában. Eredményességük figyelemre méltó volt. Emiatt az 1910-es évek elején végleg az iskolák kezébe kerültek az előkészületek. Ugyanis a honvédegyletek tagjai vagy elaggottak, vagy kihaltak, ugyanígy a NÜRE tagjai is. Az ünnepélyek a hagyományos napokon a szokásos napirenddel zajlottak le. Ujat az elaggott néhány szabadságharcosnak május utolsó vasárnapján rendezett „48-asok majálisa" rendezvény jelentett.

10

0 Éppen a Kossuth-kultusz halványulásának idején olyan alkalommal is megemlékeztek róla, amely nem is kapcsolódott 1848/1849-hez vagy az ő emlékéhez: 1907. május 2—5-ig országos egyetemi és főiskolai diákkongresszust rendeztek az egri líceumban. A búcsú napján a résztvevők Dobóra és az egri hősökre emlékeztek, továbbá „Kossuth nevével ajkukon szent fogadalmat tettek, hogy... 1848 eszméihez hívek maradnak."

10

1 A megemlékezésre kiemelkedő alkalom volt 1909-ben a budapesti Kossuth-mauzóleum felavatása. Heves vármegye utoljára vett részt országos Kossuth-megemlékezéseken ilyen nagy ünnepélyességgel. A november 25-i avatásra, megemlékezésre a vármegye hivatalos küldöttségét Majzik Viktor alispán vezette, aki a vármegye nevében a babérkoszorút is elhelyezte. Ott volt a küldöttségben a megye négy országgyűlési képviselője, hat megyebizottsági tagja, Jankovics Dezső Eger és Kemény János Gyöngyös polgármestere.

10

2 Még a járási székhelyekről és 48 településről is voltak Kossuthtisztelők, akik virágot vagy koszorút tettek a mauzóleumra. Bár az iskolák rendezte Kossuth-megemlékezések bensőségesek, ünnepélyesek voltak, az emlékezés fénye fakult. Még Egerben is, ahol 1910-től már „nem nyilvánosan" rendezték a halálának évfordulós emléknapját.

10

3 A Kossuth-kultusz fénye 1909/1910-ben lobbant utoljára a megyeszékhelyen. Megalakult a Kossuth-szobor bizottság, amely „rövid idő alatt" szobrot akart állítani. A bizottság elnöke, Jankovics Dezső polgármester 1910. március 20-án általános gyűjtést indított a szobor költségeire. „Nem sokat kérünk, csak azt óhajtjuk, hogy az ércszoborban a legszegényebb embernek is legyen legalább egy fillér adománya; azt kívánjuk, hogy nem néhány adakozó, hanem mindnyájan állítsuk fel e szobrot a nép atyjának" - szólt a szoborbizottság felhívása.

10

4 A szobor nem készült el. Sem Egerben, sem Gyöngyösön nem állították fel Kossuth szobrát 1918-ig. 180