Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Loboczky János: Kossuth Lajos reformkori programja a közteherviselésről

A sikerhez a különböző politikai erők összefogására lenne szükség. Erre viszont kevés a remény: a kormány kiváró taktikát alkalmaz, a konzervatívok „nyílt kérdésnek" tekintik az adózást, Széchenyi nem hisz a direkt és indirekt adók kombinációjának a helyességében. A tanulmányon érezhető a kormányellenes él, Kossuth már nem bízik semmiféle együttműködésben. Élesen visszautasítja az udvarnak azt a sokat hangoztatott vádját, hogy Magyarország közjövedelmei a saját költségeit sem fedezik. Kossuth ismételten figyelmeztet, hogy a közteherviselés előbb-utóbb életbe fog lépni, de nem mindegy, hogy mikor, és kinek a jóvoltából. A reformnak a nemzeti alkotmányosságát kell erősítenie, nem szabad hagyni, hogy egy abszolutisztikusán kormányzó uralkodó vezesse azt be. Az alkotmányosság szempontjából tartja fontosnak, hogy a létrehozandó országos pénztár bevételeit és hovafordítását a magyar országgyűlés ellenőrizze. Összefoglalja a már eddig is alkalmazott és az általa javasolt indirekt adókat, megjegyezve, hogy a polgári államokban a bevétel nagyobb részét ezek teszik ki. Szerinte nálunk is elsősorban ezekre kellene építeni. Kiemeli, hogy a hadi- és a háziadó ügyét nem lehet különválasztani az országos pénztár létrehozásától. Azt javasolja, hogy összesítsék a hadi- és a háziadót, valamint az országos pénztár létrehozására szolgáló adókat, s azután viseljen mindent közösen az ország minden lakosa. Ez a gondolat már a teljes közteherviselés elvét testesíti meg. Tanulmányának végső summáját Kossuth egy fenyegető képpel jelzi. A nemzetnek magától kell lépnie a reformok ügyében: „A nemzet elvész, melly ön maga iránt idején korán igazságos lenni nem tudott."

3

7 Befejezésül még annyit, hogy az 1847/48-as országgyűlésre készített Pest megyei követutasítás, mely lényegében Kossuth munkája, az előbb bemutatott tanulmány elképzeléseit veszi át az adózásra vonatkozóan. Mivel a Pest megyei utasítás a reformellenzék iránymutatójának számított, joggal állapíthatjuk meg, hogy Kossuth adó-koncepcióját a reformerek döntő többsége támogatta. Jegyzetek 1. Széchenyi István: Stádium. VII. pont. Közgazdasági és Jogi K, Bp. 1984. 31. 2. Lásd Széchenyi István: Világ. Közgazdasági és Jogi K, Bp. 1984. 56-57, 120— 121, 127-129. 3. Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak. Pest, 1841. 91-92. 4. Sztáray Albert: Nyílt levél. Századunk. 1841. 66. sz. 5. Adó. Pesti Hírlap (a továbbiakban P. H.) 1841. 75. sz. 6. Lásd Háziadó. P. H. 1841. 77. sz. 7. Lásd Taglalat. P. H. 1842. 132. sz. 126