Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Orosz István: Megjegyzések a Kossuth historiográfiához

ban közreadva. így éppen az 1848-as magyar forradalom és az emigráció vezérének hatalmas életmüve és történelmi szerepe maradt számos vonatkozásban ismeretlen. Az első világháború előtt még azt az anyagot sem gyűjtötték illetően egybe, ami már akkor is hozzáférhető lett volna. S midőn az 1880-ban Kossuth által megkezdett s később Helfy Ignác, majd Kossuth Ferenc által folytatott, de mindvégig hézagos „Irataim az emigrációból" utolsó (XI-XIII.) köteteiben reformkori cikkeire s beszédeire került sor, kiadói észrevehetően politikai szempontból „szelídítve" a szövegeket, igen hiányos és pontatlan anyagot tettek közé. Az első világháború után megnyíltak az addig elzárt bécsi levéltárak is, de az ellenforradalmi korszak nem sietett felhasználni az alkalmat Kossuth összes müveinek kiadására. A Kossuth Lajos Összes Munkái címmel tervezett sorozatban az Országgyűlési Tudósítások mellett megjelent volna a Törvényhatósági Tudósítások, Kossuth perének iratanyaga, hírlapi cikkei, beszédei, levelezése, egyesületi és pártszervezési iratai, az 1847-48. évi országgyűlésen kifejtett tevékenysége, pénzügyminiszteri iratai, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként és kormányzó elnökként tőle származó iratok. A sorozat eddig megjelent kötetei az 1830-as éveket, illetve az 1847 őszétől 1849 nyaráig terjedő időszakot ölelik fel. Barta István mellett egy kötet sajtó alá rendezésében részt vett Sinkovics István. Mindkettőjük halála óta a sorozat gondozója Pajkossy Gábor, hasonló felkészültséggel és hozzáértéssel. Sajnos az utóbbi évtized nem igazán kedvez a forráskiadványoknak, így a máig befejezetlen sorozat teljessé válásáig még várni kell, pedig nagyon fontos lenne, hogy megszülessék a 40-es évek első felének, Kossuth eszmei fejlődése szempontjából is fontos írásainak kritikai kiadása. Történt előrelépés 1911 óta a Kossuth-emigráció forrásanyagának publikálásában is. Hajnal István még az 1920-as évek végén közzétette a törökországi Kossuth-emigráció iratait, Jánosi Dénes pedig 1940 és 1948 között kél kötetben az angliai és az amerikai előadó körút dokumentumait. KoltayKastner Jenő az itáliai emegirációs iratokban közölt értékes Kossuth dokumentumokat. Az utóbbi évtizedekben Péter Lászlótól Tömöry Mártáig többen közöltek egy-egy értékes Kossuth levelet, az emigráció forrásai azonban még egyáltalán nem tekinthetők teljesen feltártnak. Kossuth műveinek kritikai kiadásában még nagyon sok teendőnk lenne a következő években, évtizedekben. A bicentenárium - úgy tűnik - nem segítette e feladat megvalósítását. Be kellene fejezni a Kossuth Lajos Összes Munkái sorozatot. Csaknem fél évszázad telt el a sorozat megkezdése óta, de az eddig megjelent kötetek ellenére is azt kell megállapítanunk, hogy hiányoznak a 40-es évek első felének írásai. Hasonló kritikai kiadást igényelne annak a 45 évnek termése is, amit Kossuth az emigrációban töltött. Csak reménykedni tudunk benne, hogy lesz, aki felvállalja e nagy vállalkozás