Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Orosz István: Megjegyzések a Kossuth historiográfiához

OROSZ ISTVÁN Megjegyzések a Kossuth historiográfiához Ebben az évben ünnepeljük Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a 19. század nagy magyar politikusa napjaink közgondolkodásában nem foglalja el az őt megillető helyet. Mutatja ezt az a meglehetősen lagymatag ünneplés, amely a bicentenáriumot kíséri, s amely életművét, miként halála óta oly sokszor, most is politikai civódások, és alkuk tárgyává teszi. A debreceni egyetem oktatójaként nem tudok szó nélkül elmenni amellett sem, hogy az egykor róla elnevezett egyetemet ma Debreceni Egyetemnek hívják, s mikor néhányan felvetették, hogy az integráció után az intézmény talán ismét felvehetné Kossuth Lajos nevét, a válasz az volt: a kérdés nem aktuális. Erősíti az elmondottakat az a felmérés, amit néhány évvel ezelőtt egy napilap végzett történeti múltunk jelentős személyiségeinek ismertségéről. Míg korábban Kossuth Lajost a legismertebb és legfontosabb magyar politikusnak tartották, a felmérés időpontjában már alig került be a tíz legjelentősebb történeti személyiség közé. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy a Rákosi és Kádár rendszer egy hamis Kossuth-kultusz kialakítására törekedett, de a fürdővízzel együtt talán nem kellett volna a gyereket is kiönteni, hiszen az ízig-vérig demokrata Kossuth nem tehetett arról, hogy egy zsarnoki rendszer használta nevét áru védj egynek. Meggyőződésem, hogy életműve nem tanulságok nélküli, az 1990-ben született új magyar demokrácia is sok követésre méltó elemet találna tanításaiban, eszméiben. Az évforduló nemcsak módot ad rá, de kötelességünkké is teszi, hogy újra megvizsgáljuk politikáját, tetteit, írásait, s jelentőségének megfelelően helyezzük el a nemzeti panteonban. Aligha nyílik mód rá, hogy a rendelkezésemre bocsátott időben áttekintést nyújtsak a Kossuthról szóló igen gazdag és szerteágazó történeti irodalomról. Engedjék meg, hogy feladatomat úgy értelmezhessem: lehetőségem nyílik arra, hogy megjegyzéseket fűzzek a Kossuth historiográfiához két szempontból: egyrészt igen gazdag irodalmi tevékenységének kritikai kiadásához. s a még előttünk álló feladatokhoz, másrészt a Kossuthról szóló irodalom és Kossuth politikája megítélésének történeti változásaihoz. Kossuth Lajos reformkori írásai közül - mint ismeretes - az Országgyűlési Tudósítások és a Törvényhatósági Tudósítások kőnyomatos formában voltak hozzáférhetők az 1830-as években, a Kelet Népére írt Felelete pedig 1841-ben nyomtatásban is megjelent. Olvashatók voltak a Pesti Hírlapban, a 9