Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Tóth Géza: Geomorfológiai megfigyelések az Istállóskő északi oldalán

Összefoglalás A Bükk-hegységben, az Istállós-kő északi oldalán lefutó keskeny kőfolyásos völgyek a 950 m-es és a 650-700 m mai tetőmagasságú elegyengetett felszíneket összekötő lejtőn alakultak ki. A fovölgyek eróziósán prefonnált majd gravitációs tömegmozgásokkal fejlődtek tovább. Ugyanakkor ezekbe a völgyekbe torkolló oldalvölgyek kifejlődése egyértelműen kőzetminőségi alapokon magyarázható. Ezeknek a keskeny mellékvölgyeknek a helyét a tűzköves mészkőpászták indikálták. Itt a gravitációs tömegmozgások tovább mélyítették a felszínt, kőfolyásos csatornákat alakítottak ki. A mellékvölgyek oldalfalán helyenként a völgyet létrehozó tűzkő foltjai láthatók a mészkőben és bizonyítják a kőzetváltozás szerepét. E mellékvölgyek keresztmetszeti képe jellegzetesen igazodik a kőzetek dőléséhez. A konzekvens völgyek lejtőszögének jellegzetes megtörése valamint a 700 m-es magasság alatt elhelyezkedő egykori karsztvíz felfakadások helyei, forrásbarlangok a korábbi karszterózióbázist bizonyítják. Ez a karszterózibázis az egykori hegységperemen elhelyezkedő pliocén végi hegylábfelszínhez igazodott. A pleisztocénban a völgyek továbbfejlődtek, sőt újabb völgyek vésődtek az Istállós-kő északi oldalába. Helymeghatározás A Bükk-fennsík északi peremén az Istállós-kő északi oldalában keskeny völgyek ereszkednek le a Szalajka-völgy, illetve a Tótfalui-völgy irányába. Valójában nem típusos völgyek, hanem az Istállós-kő északi oldalát tagoló metsződések. Az Istállós-kő északi oldala átmenetet képez a Bükk-fennsík 950 méteres tetőszintű krétaeocén trópusi tönkfelszín maradványa és az alatta elhelyezkedő 650-700 méteres mai tetőmagasságú fiatalabb pliocén elegyengetett felszín között. Ezt az átmeneti lejtőt tagolják a szóban forgó keskeny metsződések, sziklába vésett "kővályúk". Ezek között legnevezetesebb az Istállós-kő lápa, amely az Istállós-kő nyugati oldaláról indul és az egykor művelt mészkőbányába torkollik. Ez a völgy a legjellegzetesebb, a legmélyebb és ez ad lehetőséget a legtöbb geomorfológiai megfigyelésre, morfogenetikai következtetésre. /I. fénykép/ 126