Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Karászi István: Hort község lakóinak foglalkozási megoszlása és iskolai végzettsége

átlagtól akár jelentősen eltérő vidékek, települések. Hort tulajdonképpen ilyen kivétel, tekintve hogy a lakosság száma itt majdnem állandósult, főképpen a beköltözők révén. A falu lélekszáma jelenleg 3956 fő, így a lakosság száma alapján a nagy falvak közé sorolható. Hort jó forgalmi fekvésű területen helyezkedik el, hisz a 3-as számú főútvonal kettészeli, ezen kívül a vasút és az M 3-as autópálya is érinti. Közelében két nagyobb város is található, Gyöngyös és Hatvan. Ez utóbbi, mivel alig 8 km-re fekszik igen erős szálakkal köti magához e főleg még mezőgazdasággal foglalkozó települést. Egy kérdőíves felmérés adataira támaszkodva, (Lásd a cikk végén) melyet ez év elején végeztem az egész községre kiterjedően, szeretném felvázolni az eddigi eredmények alapján az itt élők foglalkozási megoszlását, mely értelmezéséhez jó támpontot szolgáltat a lakosok iskolai végzettségét mutató vizsgálati eredménysor. Egy település, térség vagy ország életereje nemcsak polgárainak számában, hanem szellemi erejében, műveltségében is rejlik. Ez utóbbi alapfeltétele az írni, olvasni tudás. Sajnos ez még ma is aktuális probléma. Az 1920-as adatok alapján Magyarország népességének mintegy 30%-a még az elemi iskola 4 osztályát sem végezte el. Ez az arány 1940-re némiképp javult, tekintve, hogy 20%-ra csökkent. Napjainkban országos szinten pedig a 6%-ot sem éri el. Ebben a tekintetben Hort jó helyzetben van, hisz ez az érték 3% alatt marad. Jelentős fejlődés országos szinten a 8 osztályos általános iskolát végzettek számában mutatkozik. 1920-ban ez az arány alig 5%-ot tett ki, mely 1960-ra 33%-ra emelkedett, s napjainkban 70% körül alakul. A felmérési adataim alapján Horton látszólag sokkal rosszabb a helyzet, igaz az adatok a 18 évnél idősebb korosztályra vonatkoznak. A nők esetében valamivel jobb a helyzet, mert közülük 34%, míg a férfiaknál csupán 29%-nak van csak általános iskolai végzettsége. Ha az ettől magasabb végzettséggel is rendelkezőket is hozzáadjuk az előbb említett értékekhez, már igen kedvező a kép, tekintve, hogy a nőknél így 73%, a férfiaknál pedig 81% a reális érték, ami ismét az országos áltagot meghaladó. Ha az érettségizettek számát vizsgáljuk, még pozitív a kép, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (5%) már alatta marad az országos értéknek. Ennek fő oka a rossz elhelyezkedési lehetőségben keresendő. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a felsőoktatásban tanulók létszáma még az országos átlag körül alakul. 52