Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bodnár László: A szőlészet és borászat helyzete az 1990-es években

tés javításában döntő. Igen fontos tehát, hogy a kivágások elsősorban a megkülönböztetett termőhelyeken /történelmi borvidékek/ kívül elhelyezkedő ültetvényeket ritkítja, azokon belül is legelőször a művelés módja szerint rossz, vagy kiöregedett, leromlott állagú, ezáltal alacsony hozamú árutermelő szőlőskerteket. Az ilyen irányú szerkezet-korszerűsítés már megindult. 1990ben a mezőgazdasági üzemek 2151 ha szőlőt vágtak ki, azaz jóval többet, mint amennyit telepítettek /12 ha/. A telepítésekben a mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságai állnak az élen /578 ha/, azokat követik a kistermelők és gazdasági társaságok /407 ha/ és végül a mezőgazdasági vállalatok és gazdasági társaságok /234 ha/ következnek. Az utóbbi években a hazai szőlő- és borászat mély válsága következtében a két nagy múltú történelmi borvidéken tevékenykedő EGERVIN Borgazdasági Kombinát is nehéz helyzetbe került. Mivel a cég fizetésképtelenné vált, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezdeményezésére a Heves Megyei Bíróság 1991. dec. 23-án végzést hozott az EGERVIN felszámolására. A nagy múltú borgazdaság ugyan megszűnt mint jogutód nélküli vállalati szervezet, de tevékenysége fennmaradt. Az EGERVIN az utóbbi két évben kiutat keresett a privatizációban. Eme átalakulási tevékenységnek megfelelően 14 önálló gazdasági társaságot szerveztek. A szőlő- és borágazat további működéséhez azonban külföldi tőkét kívántak bevonni. A tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak., de ez ideig eredmény nélkül. Mindent elkövetnek azért, hogy a korábbi hatalmas vállalati vagyon minél nagyobb arányban magántulajdonba kerüljön /legszívesebben úgy, hogy a szőlősgazdák, a borászok megvásárolhassák azt/. A korrekt módon végrehajtandó tulajdonváltás célja az, hogy az EGERVIN életképes egységei a felszámolási eljárás során gazdasági társaságokká szerveződjenek. Eger város önkomiányzatát ennek megfelelően elsősorban a lehetséges egri székhelyű gazdasági társaság problémái foglalkoztatják. Felmérik azt, hogy milyen lehetőségek vannak a helyi érdekeltség összefogására. Tervezik azt is, hogy egyfajta hitelezői képviseletet vállaljanak fel az egri, az Eger környéki polgárok, valamint a gazdaságok és szervezetek javára. így létrejöhet egy egri székhelyű, s egri többségű tulajdoni társaság. Teszik ezt azért, mert megjelenhet itt egy olyan befektető, aki nagyon is áron alul akar vagyonhoz jutni, ami az egri bor piaci helyzetét, az egriek érdekeltségét az eddigieknél is nehezebb helyzetbe 11