Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

SIKNÉ LÁNYI CECÍLIA—SZALMÁS ATTILA—VÁRADY GÉZA— SÁNDOR NORBERT—KÁLMÁN ZSÓFIA: Magyar nyelvű Bliss jelképrendszerű kommunikációs szoftverek készítése

A probléma orvosolására a múltban különböző kommunikációs rendszerek készültek. Ezek egyike a Bliss nyelv. 3. A Bliss nyelv A Bliss nyelv megteremtője Charles Kasiel Bliss. Charles Kasiel Bliss 1897-ben született az osztrák-magyar monarchiabeli Czernowitzban, és 1985-ben halt meg Ausztráliában, Sydneyben. Kora gyermekkorától saját bőrén érezte a soknemzetiségű határvidéken a különböző nyelveket beszélő emberek között élő gyűlölködést. Szinte babonás meggyőződéssel hitte, hogy minden baj okozója a Bábelnél elveszített közös nyelv hiánya: önkényesen ferdíthető, hazugságok és demagógiák szolgálatába állítható eszközöknek tekintette a szavakat. Vonzódott azokhoz az egységes rendszerekhez, amelyek mindenki számára ugyanazt közvetítik. Nagy hatással voltak rá a kínai írásjelek piktografikus (képszerű) és ideografikus (lényeget megfogalmazó) tulajdonságai. Ezen írásjelek segítségével az egészen eltérő nyelvjárásokat beszélő kínai emberek is jól megértették egymást. Bliss úgy érezte, megtalálta az utat az egységes emberi nyelv megteremtéséhez. 1942-ben kezdett dolgozni egy olyan nyelvrendszer megteremtésén, amely egységes, logikus és mindenki számára azonos tartalmakat, értékeket sugall. 1949-ben fejezte be az egységes emberi jelképnyelvről írt könyvét, a Semantographyi. Úgy érezte, a 300 évvel azelőtt élt nagy filozófus-matematikus, Leibniz álmát váltotta valóra: megteremtette a betűk önkényességétől független, logikus, jelentését a formájában hordozó, matematikai tisztaságú jelképnyelvet, amelyet korra, nemre, intelligenciára és anyanyelvre való tekintet nélkül olvashat és megérthet bárki a világon. Bár müvére érkeztek pozitív reakciók. értékét egész 1971-ig senki nem látta meg. 1971-ben egy torontói gyógypedagógus munkacsoport felfedezte Bliss jelképrendszerét. Azóta a munkacsoport nemzetközi intézetté fejlődött. 1988-ban a világ 30 országában mintegy 60 000 ember használta a Bliss nyelvet egyedüli kommunikációs lehetőségként. [1] A Bliss nyelvet elsősorban a gyógypedagógia, orvostudomány és pszichológia területén használják. A Bliss nyelv grafikus jelképrendszer, amelyben a jelképek formája és jelentése között logikus, belső összefüggés van. A rendszeren belül minden jelkép egy (olykor kettő, ritkán három) szónak felel meg. A jelkép és az írott szó mindig együtt szerepel. A Bliss nyelv egyik előnye a többi augmentatív nyelvvel

1 szemben az, hogy a benne található sok piktografikus jelkép mellett - amelyek az alacsonyabb értelmi szintű használók számára teszik elérhetővé - nagyszámú absztrakt fogalmat jelölő jelkép is része a rendszernek. A Bliss nyelv hajlékonysága teszi lehetővé, hogy a jelképhasználó az egyszavas közlésektől a távirati jellegű üzeneteken keresztül eljusson a hibátlan nyelvtani szerkezetű mondatokig. [2] A Bliss nyelv jelképekből épül fel. Napjainkban több mint kétezer jelképből áll az egész szótár. Ezek mindegyike az alap grafikai elemekből (/. ábra), illetve ezek 1 Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. 175