Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

LENGYELNÉ MOLNÁR TÜNDE: Hatékonyságnövelés a könyvtárakban szóstatisztikai eljárások alkalmazásával

minden egyes cikkét figyelemmel kísérje, de legalább lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb tájékozottságra tegyünk szert a szakterületünkön. Ne felejtsük, a referátu­mok áttekintése a legjobb módszer annak eldöntésére, szükséges-e időnket a teljes cikk elolvasásával töltenünk. Eddig a felhasználó szemszögéből vizsgáltuk a referátum fontosságát, és eljutot­tunk oda, hogy még ezek áttekintése is gondot okoz a legtöbb szakterületen. Ha az érem másik oldalát vizsgáljuk, a referátumkészítést, ott sem problémamentes kép tárul elénk. A megnövekedett számú publikációk a dokumentációkészítőket is nehéz feladat elé állítják. Hagyományos eszközökkel lehetetlen a teljességet megvalósítani, sőt még megközelíteni is. Az egyetlen megoldásnak az látszik, ha minél nagyobb mértékben bevonjuk a számítógépet a dokumentalista munkájába, és próbálunk minél tökéletesebb eljárásokat kidolgozni, hogy a számítógép önállóan is képes legyen egy cikk, vagy esetleg egy könyv leglényegesebb elemcinek visszaadására. A továbbiakban a referátumkészítés automatizálásának néhány lehetőségét és korlátját, valamint azokat az eljárásokat és technikai kivitelezéseket tekintjük át, melyek használatával a számítógép automatikusan képes referátumot előállítani. Dokumentációs válság? Az említett problémák és megoldások keresése nem az elmúlt 1-2 évben kezdő­dött. A „dokumentációs válság" kifejezéssel Magyarországon már Szalai Sándor 1963-ban megjelent könyvében is találkozhatunk, mely a gépi kivonatkészítés akko­ri helyzetét mutatja be. A könyvben találunk egy-két érdekes statisztikai adatot is, mely rávilágít arra, hogy a dokumentumok számának növekedése már az 1800-as években megkezdődött: „1750-ben 12, 1800-ban több mint 90, 1850-ben több mint 900, 1900-ban kb. 9000, 1950-ben kb. 80 000 természettudományos periodika (fo­lyóirat és egyéb időszaki kiadvány) jelent meg a világon". (Szalai, 1963. p. 5.) Ha a friss adatokat szemléljük, 2000-ben a világon kiadott folyóiratok száma 160 000 körül van. 1 A kiadások száma hatványozottan emelkedik. Ha a „dokumentációs válság" kifejezés már 1963-ban aktuális volt, akkor - a számadatokat szemlélve - napjainkban még inkább az. Kivonatolás A referátum kifejezést több - a dokumentum tartalmának visszaadását célzó ­feldolgozó eljárás gyűjtőfogalmaként használják. A számítógépes feldolgozás szem­pontjából a kivonatolás a legjobban automatizálható eljárás. Ezért vizsgáljuk meg ezt a fogalmat egy kicsit részletesebben. A kivonat bármilyen információs anyag (legyen az írásbeli, vagy szóbeli közle­mény) rövidített formában történő visszaadása. Ez a kivonatolás történhet úgy, hogy a közlemény lényegét a kivonatoló saját szavaival írja le. Ez esetben homotopikus (tárgyazonos) közlésről beszélünk. A másik lehetősége a kivonatolásnak, ha a köz­leményben elhangzott dolgokat, azaz a közlemény tárgyát felsoroljuk. Ezt nevezzük 1 http://www.sims.berkelev.edu/rescarch/proiects/how-much-info/print.html#oriiJnowworld 133

Next

/
Thumbnails
Contents