Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

PLÉH CSABA: A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia

káció és reprezentáció között: új reprezentációs módok új közlési módokkal együtt jönnek létre. Ugyanakkor folytonosságot tételez fel az emberi architektúrák biológiai és kulturális változatai közölt is, éppen az említett kommunikációs hangsúly révén. A 3. táblázat Donald felfogását összegzi, kiegészítve azt némi spekulációval a mo­dern, mai IT eszközökre is. 3. táblázat: Donald koncepciója a reprezentációs rendszerek és kultúrák változásá­ról az emberré válás során Kultúra Faj (korszak) Emlékezeti típus > Átadás neve Epizodikus Főemlősök (5 m év) Epizodikus esemé­nyek Nincs Mimetikus Homo erect us (1,5 m év) testtel reprezentál, társas mozgás lejátszás, utánzás Mitikus Homo sapiens, (100-50 e év) nyelvi, szemantikus mítoszok, elbeszélő tudás és átadás Modern modern ember külső tárak, rögzí­rögzített tudás, (10 e év) tett tudás külső autoritás Gutenberg (Nyomtatás óta) tömeges gondolat­terjedés autoritás Hálózati (10 év) megosztott, hálózati személyes és sze­mélytelen Donald átfogó elmélete az emberréválás folyamatából indul, tehát a mai infor­mációtechnológia megjelenéséhez képest igen messziről. Az antropogenezis - sze­rinte - három egymást követő reprezentációs rendszer kialakulásában tekintendő. (Ezek bemutatására lásd Pléh, 2001 a, c.) E három reprezentációs rendszer lényege az eltérően szerveződő tudás. Az emberré válás során elkülönített három elsődleges szint az epizodikus, a mimetikus és a mitikus kultúra, a három döntő fordulat pedig a mai kultúra felé vezető úton a mimetikus kultúra, a mitikus kultúra és az elméleti (írásos, ez már a hagyományos értelemben vett kultúra) megjelenése. Donald felfogásában a főemlős tudatossága az epizodikus kultúra szintjéig jut el, ahol a ludás a velünk történt dolgokra vonatkozik, mindig kontextuálisan kötött. ,,Ez a csúnya hím majom elvitte a banánt." Az első emberi fordulatot a szociális szeman­tika megjelenése hozza, melyben megvalósul a közös tudás, a kilépés a szolipszista rendszerből. Megjelenik a szociális szemantika a megosztott tapasztalatok rendsze­rével. Ez egyben hajlékony rendszereket eredményez, amelyek biológiailag is felte­szik az egyéni beállítást. Ennek első formája a mimetikus kultúra, mely Donald felfogásában mintegy másfél millió évvel ezelőtt, a mai értelemben vett természetes nyelvet jóval meg­előzve jött volna létre. A saját testtel való szándékos reprezentáció világát hozná létre, amely intencionális, generatív (nyitott rendszert képez), közlési szándékú, tárgyakra utal (referenciális) és belülről előhozható reprezentációkat használ. Köze­ge vizuális és motoros. Nemcsak a kéz gesztusait, hanem a testtartás, a végtagok és 7

Next

/
Thumbnails
Contents