Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)
FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: E-learning kurzusok és a minőségbiztosítás kérdései
tők belőle. A kurzus statisztikai adatain túl megtudhatjuk, hogy melyek azok a tananyagrészletek, amelyek módosításra szorulnak, s melyek a sikeresek. Ez fontos támpont a további fejlesztésekhez. Az adatok nyomon követésére több módszer kínálkozik: file alapú, e-mail alapú, adatbázis alapú nyomon követés, és az LMS (Learning Management System). Fentiek közül a legteljesebb körű szolgáltatást az LMS nyújtja, melynek nagy előnye az, hogy a nyomon követési módszerek közül egyedül ezen a területen alakult ki szab- 9 vany. Az elektronikus nyitott képzés értékelésének, akkreditációjának külföldön sincsenek kialakult, nemzetközi szinten vagy államilag egységesen elfogadott, teljes és általános szempontrendszerei. A jellemző gyakoribb értékelési megközelítések a következők: 1. Irányelvek, politikák - ilyenek érvényesülnek az EU-ban és tagállamaiban: e-Europe cselekvési programjai. 2. Nemzetközi szervezetek, kamarák, szakági minisztériumok ajánlásai, akkreditációja. 3. Nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási testületek: Az Open and Distance Learning Quality Council (ODLQC), mely távoktatási intézmények önkéntes akkreditációjára jött létre, Németországban a távoktatási törvény (Fernunterrichtsschutzgesetz, 1996) szabályozza a kereskedelmi forgalomban elérhető távoktatásokat, egyfajta fogyasztóvédelmi megközelítésben. 4. Szabványosítás: a sokféle technikai és módszertani megoldás konvergenciájának, kompatibilitásának elősegítése, standardizálási alapok kialakítása. 5. Elemző, figyelő rendszerek: a nagy mennyiségű tapasztalattal rendelkező szervezetek, projektek, melyek rendszeres és folyamatos információgyűjtő, -szolgáltató és -elemző tevékenységet végeznek (az Európai Bizottság Socrates programja által támogatott SUSTAIN ODL projekt). 4.2.1. Irányelvek Az Európai Közösség Bizottsága 1999 decemberében tette közzé az „e-Európa információs társadalmat mindenkinek" című programját. Az Európa Tanács 2000. március 23-24-én, Lisszabonban tartott ülésén azt az ambiciózus célt tűzte ki Európa elé, hogy legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasága. Az elképzelések megvalósítását célzó e-Europe akciótervet a portugáliai Feirában 2000. június 19-20-án tartott tanácskozáson fogadták cl. 1 0 " SZABÓ ZOLTÁN: BALÁZS ILDIKÓ ERZSÉBET (szerk.) munkája alapján e-learning. In.: http://informatika.bke.hu/root/Project/telepiac 1( 1 Presidency Conclusion, Feira European Council, 19 and 20 June 2000 http://europa.eu.int/council/off/conclu/june2000/index.htm, valamint ACTION PLAN prepared by the Council and the European Commission for the Feira European Council 1920 June 2000 http://europa.eu.int/comm/information_society/eEurope/actionplan/index_en.htm 40