Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

VÖRÖS MIKLÓS: Információs társadalom: napos és árnyékos oldalak

- Homogén korcsoportban történő tanulás helyett heterogén korcsoportban tör­ténő tanulás. - Iskolán belüli tanulócsoportok helyett iskolák közti tanulócsoportok orszá­gos, régionális és globális szinten is. - Alkalmazkodás és konformizmus helyett kreativitás, kritika és innováció. - A tanárnak történő megfelelés helyett standardoknak történő megfelelés. - Zárt, nyomtatott tananyagra alapozott tanulási környezet helyett nyitott, mulli- és hipermédiás tanulási környezet. Az élethosszig tartó tanulás alapvető formája a távoktatás, melyben a hangsúly az ismeretátadás helyett a hallgatók professzionális készségeinek kialakítására he­lyeződik. Ez újraértékeli a tanintézeti képzés szerepét, egyben kihívás is számára. A tanulás során olyan képességek értékelődnek fel, mint például a kommunikáció, a nyelvismeret, az adaptációs és együttműködési készség, a változatos összetételű csoportokban folytatandó munkára való alkalmasság. Egyre nagyobb jelentőségűvé válik a problémaorientált tanulási módszerek használata, az autodidakta tanulás, a strukturált olvasás, a szakcikkek írása, bizottsági tagság vállalása szakmai intézmé­nyekben, nemzetközi mobilitási programokban való részvétel, intézményen belüli tapasztalatcsere, rövid időre történő áthelyezés célfeladat elvégzésére, rövid/hosszú távú intézményen kívüli tapasztalatcsere. 2.3. Kompetenciák A magas szintű szakmai tevékenység elképzelhetetlen a szükséges kompetenciák (elméleti és gyakorlati tudástartalmak) pontos meghatározása nélkül. A társadalmi elvárások szintjén a kompetencia a szakmai követelményekben megfogalmazott feladatok és szerepek végrehajtásának képessége. A kompetens személy állandóan képezi önmagát, alkalmazza új ismereteit, és saját fejlődése érdekében felelősségtel­jes tevékenységet folytat. Az egyének szintjén a kompetencia alap a tudatos, a szakma követelményeinek megfelelő hasznos és magas szintű tevékenység végzésé­hez, mely egyben tükrözi az egyén lelki folyamatait, szükségleteit is. Az általános értelemben vett szakmai elvárások, a kompetenciákat meghatározó tulajdonságok és képességek az alábbi csoportokba rendezhetők: - A teljesítményre és a tevékenységre vonatkozó kompetenciák: teljesítmény­orientáció, rendszeresség és pontosság a tevékenységben, kezdeményezőké­pesség. A hatékonyságra vonatkozó kompetenciák: a hatékonyság befolyásolása, szervezői tudatosság, kapcsolatteremtés. - A kognitív képességekre vonatkozó kompetenciák. - Technikai (szakmai) és menedzseri szakértelem. - Interperszonalitás, beosztott-központúság. - A vezetői képességekre vonatkozó kompetenciák: mások fejlesztése, oktatá­sa, az érvényesülés segítése, kooperációkészség és csoportmunka, team­vezetés - Az egyén hatékonyságára vonatkozó kompetenciák: önkontroll, önbizalom, flexibilitás, szervezői kötelezettség vállalása. 29

Next

/
Thumbnails
Contents