Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

KOMENCZI BERTALAN: Az e-learning feltételei a tanulók szempontjából ...

A lisszaboni tanácskozást követően kiadott uniós oktatásstratégiai dokumentu­mokban részletesen kifejtésre került, hogy miért éppen ezekre a kompetenciákra van szükség, és miben áll ezek újdonsága (European Commission, 2000, 2001). Megál­lapítják, hogy a tradicionális alapkészségek (írás, olvasás, számolás) jelentik azt a bázist, amelyre az új kulcskompetenciák, mint inter/transzdiszciplináris képessé­gek ráépülhetnek. Közülük néhány teljesen új, mint pl. a digitális írástudás. Mások, mint például a nyelvtudás, csak jóval fontosabbá váltak mint korábban. A szociális kompetenciák (önbizalom, önirányítási képesség, felelősség és kockázatvállalás sj.b.) azért lesznek egyre fontosabbak, mert ezek teszik képessé az egyént az auto­nóm életvezetésre, amelyre ma jóval több embernek van szüksége, mint bármikor a "megelőző történelmi korszakokban. A vállalkozó szellem, és a vállalkozási készség pedig nem csak az önálló vállalkozások indításához szükséges, hanem az új típusú tanulásban részt vevők, a hálózati vállalatok alkalmazottai, illetve potenciális alkal­mazottai számára is nélkülözhetetlen. Az első európai e-learning tanácskozáson külön szekció foglalkozott a digitális írástudás témakörével. ' Megállapították, hogy a három tradicionális alapképesség mellé teljes értékű tagként felsorakozott a negyedik, a digitális írástudás. A munkacsoport jelentésében ezt a digitális írástudást két részre bontották: alap­fokú, alapvető digitális írástudást (basic digital literacy) és magasabb rendű képes­ségeket (higher order skills) különböztettek meg. Megállapították, hogy a köny­nyebben kezelhető infokommunikációs eszközök elterjedésével a hangsúly a maga­sabb rendű digitális írástudás komponenseire helyeződik át. A dokumentum szerzői a következő részkompetenciákat sorolták ebbe a kategóriába: - A különböző médiumokhoz illeszkedő tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása. - Az eredményes együttműködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben. A hálózati környezetben megjelenő információk és tartalmak megbízhatóságá­nak és minőségének megítélése. - Intelligens keresőrendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata. - Az egész életre kiterjedő tanulás igénye és képessége. Az Európai Unió e-learning stratégiájának ismertetésénél bemutattuk, milyen igények fogalmazódtak meg az új képességek és tudásösszetevők tartalmára vonat­kozóan. Az új pedagógiai koncepciókat megfogalmazó szakemberek részéről is történtek kísérletek a kulcskompetenciák meghatározására. Seymour Papért a ko­rábbi „számítógépes írástudás" (computer literacy) fogalom helyett az „(informáci­ós)technikai jártasság" (technological fluency) kifejezést használja annak érzékelte­tésére, hogy szerinte mi a kornak megfelelő legfontosabb képesség. 4 Dieter Baacke professzor, médiapedagógus az új nemzedék médiaismeretére helyezi a hangsúlyt ' The European E-learning Summit: Digital Literacy Workshop. A Discussion Paper ­Brussels. May 2001 1 Papért: Észrengés. A gyermeki gondolkodás titkos útjai. - Budapest. Számaik, 1988. Papért, Seymour: The Connected Family. Bridging the Digital Generation Gap. Atlanta: Longstreet Publishing, 1996.

Next

/
Thumbnails
Contents