Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Kemény Gábor: A Magyar Televízió hírműsorainak nyelvi, stilisztikai sajátosságai

A divatszók egy része nem csupán divatos, hanem egyszersmind helytelen is. E szavaknak - pl. eredményez (negatív értelemben), felvállal, múlik valamin, úgymond, vezetés 'vezetőség, vezetők' - bőséges nyelvművelő irodalmuk van

2

0, ezért itt nem is foglalkozom velük. Újabb keletű szóhasználati hiba viszont a törvénykezés 'bíráskodás, ítélkezés' főnévnek 'törvényhozás, törvényalkotás' jelentésben való politikai nyelvi és sajtóbeli alkalmazása: „a törvénykezés üteme nehézkesnek bizonyult"; „A Szabad Demokraták Szövetségének ez a kezdeményezése voltaképpen megállította a törvénykezést"; „Kissé meghökkentünk attól, hogy az SZDSZ megállította a parlamenti törvénykezési folyamatokat". A szó ebben az értelmében sűrűn ismétlődik a parlamenti tudósításokban (és másutt is), úgyhogy idővel ezt az új jelentését is számon kell tartani (bár a Magyar értelmező kéziszótárnak 2003-ban megjelent átdolgozott kiadása egyelőre „helytelen használat"-ként marasztalja el

2"). Tipikus jelenség az élőnyelvben az igekötő elhagyása. Főként a sietségnek tudható be, de más okai is lehetnek. Erről az elég széles körű tendenciáról évekkel ezelőtt egy hosszú tanulmányt publikáltam

2

8, de azóta is sok példát látok, ill. hallok rá. A televíziós hírműsorokban elhangzott igekötő-elmaradások a védhetőbbek közül valók: „A fegyelem és az önérzet konfliktusát nem könnyű egyeztetni" [= összeegyeztetni, még pontosabban: áthidalni]; „Rendkívüli állapotot hirdetett [ki] az olasz kormány"; „az illetékesek erőteljesen cáfolják azt a feltételezést, hogy J. G. váltaná őt [fel] állomáshelyén." Szótévesztés alig fordult elő, s ez igen örvendetes. Inkább pongyolaságnak (pongyola szóhasználatnak) kell minősítenünk a mennyi kérdőszónak megszámlálható személyekre való alkalmazását: Mennyi [= hány] gyereket tudna fogadni egy ilyen kórház?" A bocsát - bocsájt alakpár tagjai közül terjedőben van a j hanggal bővült változat, s ez az élőbeszédben nem is kifogásolható, még a nyilvános beszédben sem: „Egymást érték a tömeges elbocsájtások.'" Az már inkább bántja nyelvérzékemet, ha a vállalkozói számlán ilyen rovatot kell kitöltenem: „a számlakibocsájtó adatai". Itt kell sorra kerítenünk az oda nem illő szóhasználat, a stílustalanság eseteit is: „Göncz Árpád találkozott az indiai kulturális és közélet jeles figu2

6 Vö. Grétsy László - Kemény Gábor (szerk ): Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Bp. 1996. 151, 184, 395, 598-599, 621; Kemény Gábor - Szántó Jenő (szerk.): Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek. Második, bővített kiadás. Auktor Könyvkiadó, Bp. 2002. 116-119, 141-142. 2

/ Magyar értelmező kéziszótár. Második, átdolgozott kiadás. Főszerk. Pusztai Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. 1367. 2

8 Kemény Gábor: Igekötő-elhagyási tendencia: normasértés vagy normatágítás? In: Kemény Gábor (szerk.): Normatudat - nyelvi norma. (Linguistica. Series A, Studia et dissertationes, 8.) MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp. 1992. 205-227. 93