Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Kemény Gábor: A Magyar Televízió hírműsorainak nyelvi, stilisztikai sajátosságai

A nyelvi adatokat és azok vázlatos értékelését négy részre osztva mutatom be: - szóhasználat (új szavak, divatszavak, idegen szavak, magyarítás); - nyelvi képek (köznyelvi képek, közhelyek, képzavarok, megújítás); - a riporterek beszéde (nyelvi illemtan - riporteri illemtan); - a riportalanyok beszéde (fmomkodás, stiláris fellazulás, eldurvulás). A rendelkezésemre álló teijedelem korlátozottsága és egyéb okok miatt nem lesz tehát szó a mondat- és szövegfonetikai jelenségekről, a műsorfeliratok (inzertek) helyesírásáról, továbbá a klasszikus nyelvhelyességi kérdésekről (kivéve az idegen szavak használatát). Ez azonban természetesen korántsem jelenti azt, hogy ezen a téren már nincs semmi tennivaló a Magyar Televízió háza táján. II. Szóhasználat A vizsgálat kezdetén azt reméltem, hogy a felmérés „melléktermékeként" a hírműsorok aktuális riportjaiból rengeteg vadonatúj szót, kifejezést fogok tudni összegyűjteni. Ebben a várakozásomban, sajnos, csalatkoznom kellett, mert a riporterek, sőt a nyilatkozók is olyan választékos (olykor azonban: lapos) köznyelviséggel fejezték ki magukat, hogy az élőnyelv új keletű szavai kívülrekedtek mondataikon. így csupán a valutapörgetés összetétellel (jelentése feltehetőleg: 'idegen valuta többszöri illegális átváltása') gazdagodott a gyűjteményem. Ezenkívül a törökbálinti „zendülés" kapcsán hallhattam néhány olyan katonai zsargonszót, amelyek az én - nem katonaviselt - fülemben újként csengtek: „Az újonc hol porosfülű volt, hol meg kopasz, de mindenkor a személyiség összezúzása volt a cél"; „Lejött hozzánk az üti [= ügyeletes frszt]"; „A parancsnok felhívott minket az üti elé"; „Jöttek este a váposok értünk, és behoztak ide a Fő utcába". A riporter nem mindegyik zsargonszónak az értelmét magyarázta meg; pl. a váposok (VÁP-osok?) mozaikszónak a jelentése végig tisztázatlan maradt. Az öt megnézett és feldolgozott adás műsorvezetői összekötő szövegeiben és riporteri kérdéseiben természetesen felbukkantak a beszélt nyelv és a sajtónyelv divatszavai, bár jóval ritkábban, mint amitől tartani lehetett: „A rövidebb hét is ugyanazt a szorongást hozta, amivel mostanában együttélni kényszerülünk"; „Mégis, mennyi gyereket tudna fogadni egy ilyen kórház?"; „szó lesz az önkormányzatokról, amelyek, úgy tűnik, nem tudják nagyon kezelni ezeket a KGST-piacokat" (a mai olvasó számára, persze, már a KGSTpiac [= szabadtéri zsibpiac] kifejezés is koijelző elem; helyét az utóbbi időben a kínai piac foglalta el). „Csak kezelni lehet ezt a problémát" - mondta erről egy önkormányzati tisztviselő (azaz kezelni lehet ugyan, megoldani azonban nem!). 92