Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

ad lehetőséget képességeinknek kibontására, s annak gyakorlására is, ami leginkább megkülönbözteti az embert az élővilágban - hogy ítélkezik. Megismer és ítélkezik. S ez az, ami az egyes ember szabadsága is." Végül ezt írja: „0 fa nyelv] általa él valamely nemzet. Magunk magyarok is. [...] ha a nyelv pongyolasága, botladozása a gondolat hitványulásának a jele, akkor romlása a nemzet életét veszélyezteti." (A nyelvről - iskolásoknak.) Ha egy kicsit továbbgondoljuk Bárczi Géza és Sánta Ferenc szavait, mondhatjuk: a nyelvben és a nyelv használatában is ott él - bár gyakran elrejtve - a múltunk, a jelenünk, a jövőnk. A nyelv ugyanis a nyelv használói által és a nyelvhasználatban él. Ugyanakkor a nyelv egyszerre úr és szolga. Szolga, mert szolgálja a gondolatot és a gondolatcserét (a kommunikációt), de úr is, mert „uralkodik" a gondolatunkon, gondolkodásunkon is, hiszen-általa és vele gondolkodunk, általa-vele ismerjük meg és ragadjuk meg a világot. Jó úr, ha jól tanít, jól láttat és közvetít, rossz úr, ha ő uralkodik el - kliséivel, henye formáival a gondolkodásunkon. 1.3. Mi a nyelvhasználat? - A gondolat, mondandó kifejezésének - vagy a gondolattalanságnak, a mondandó elrejtésének - a módja a nyelv segítségével. És ebben az „életében" - mind írott, mind beszélt (hangzó) változatában és formájában - tükröz, ábrázol és jellemez is. Hordozza, közvetíti hangzásában is, írott formájában is azt a gondolatot, mondandót, szándékot, melyet általa és vele ki akarunk fejezni. A gondolatnak, a mondandónak a megfogalmazási módja, nyelvi formája - stílusa hangzásformája által tükrözi is, egyúttal jellemzi is a beszélő (író) személyét, személyiségét (jellemét); pillanatnyi lelkiállapotát, annak esetleges változásait; megnyilatkozásának a tárgyhoz és beszédpartneréhez való viszonyát; a beszédhelyzetet és egyúttal azt a szűkebb vagy tágabb közösséget is (családot, munkahelyi együttest, vidéket, tájat, nemzetet), amelynek a beszélő vagy író a tagja, ahol él. - Ezt tudni illik, erre tudatosan ügyelni is kell fontos a rádiózásban. 2. Az utca és a közélet mintáiról, etikai, erkölcsi és beszédmagatartásáról nem szólva pár szóval érintsük az elektronikus médiumokból felénk áradó beszédet. Ha napjaink általános helyzetét nézzük, a következőket mondhatjuk: 2.1. A közszolgálati vagy közszolgálati jellegű rádiók és televíziók (Kossuth, Petőfi, Bartók adó, mrt, m2, Duna tévé, Hír tévé, PAX, Spektrum, NatGeo). nyelvhasználatát, kiejtését tekintve - annak ellenére, hogy sokan szidják nyelvhasználatukat, műsoraikat - állíthatom, hogy még mindig, még hibáikkal együtt is üde színfoltok és követendő jó minták a kereskedelmi adókból elhangzó beszédhez viszonyítva. Persze a műfaji kötöttségek és a megszólalók (hivatásos beszélők, külső szakértők, különböző műveltségű riportalanyok) beszédképessége következtében még ezeknél is rétegezett a 57