Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Minya Károly: Hibák, szólások, metaforák

akkor, amikor használja ezeket a kifejezéseket, a sajtónak akkor, amikor szó szerint idézi ezeket, majd kommentálja ugyanebben a stílusban az eseményeket. Bár lehet, hogy a példában a szó szerinti idézéssel éppen a politikus lejáratása volt a cél... Azonban ez már nem nyelvi kérdés... 6. Nem stílustörést okoz a szóhasználat, hanem kisebb, árnyalatnyi értelmezési zavart az alábbi példákban. Gyakran előfordul, hogy egy-egy mondat elhangzása után elmosolyodunk, mert valami hibádzott, vagy csak egyszerűen elgondolkozunk azon, hogy vajon mi sántított, mi az, ami mintha nem lett volna helyes. Valószínűleg a rádióhallgatók közül sokan jót nevettek azon, amikor a riporter egy szociális problémákat feszegető műsorban azt találta mondani, hogy mindenki jobb létre jogosult. Ertem én, hogyne érteném, hogy teljesen, sőt túlontúl az elesettek, szegények mellett kívánt hitet tenni a beszélő, de talán magyaráznom sem kell. hogy a nevetés oka az volt, hogy az elhangzottak után szinte mindenkinek a jobblétre szenderül kifejezés jutott eszébe. A szükségesnél jobbat ne akarjunk, mert íme mihez vezet. Figyelnünk kell a frazeológiákra, a kötött szerkezetekre. Ugyanez a kötöttség érvényes a szavakra is. Amikor egy szónak két vagy több alakváltozata él egymás mellett, e variánsok jelentésükben el is különülnek egymástól. Pl. dobban és döbben, dulakodik és tülekedik. Egy újságcikkben olvashattuk a következőt: Mikor hazajött, késő éjszakáig beszélgettünk, csüngtünk minden szaván. S mint látható a mondatból, hasonló szópár a csüng - csügg. Az első konkrét jelentésű (lóg), az utóbbi viszont elvont. Azt jelenti, hogy valaki nagy érdeklődéssel figyel, hallgat valakit, vagy azt, hogy teljes odaadással ragaszkodik valamihez, valakihez. Világos, hogy a kritizált mondatba a csügg változat kellett volna. Ezek kötöttségek, nyelvi „összezártságok", amelyek nem rosszak és nem korlátozást jelentőek. Ellenkezőleg: szükségesek és jók. 7. Igazságtalanak lennék, ha csak a hibákat mutatnám be e helyütt. A helyzetképjelentéshez hozzátartozik az is, amikor friss, szellemes gondolatokkal ajándékozzák meg az újságírók az olvasókat. Egy sportújságíró tollából való az alábbi idézet: Sivatagban bóklászó ember számára az ivóhely megtalálása (hé, víz!) jelenthet olyan megkönnyebbülést, mint a Nyírség-Spartacus labdarúgóinak a szombati, Hévíz elleni győzelme. A szándékos népetimológia, szóferdítés, még pontosabban szóhatár-eltolás mint ritkább szóalkotási mód ragyogó példája ez. A különlegességet és az újszerűséget az adja, hogy tulajdonnévből köznévi alakot teremt a szerző. 25