Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Grétsy László: A mai magyar sajtónyelv

azokat a szintén elválasztási hibáit is, amelyek nem a rólam szóló szövegrészben, hanem részben ennek a cikknek, részben ennek az oldalnak a többi részében fordultak elő, s kiderült, hogy ezen az egyetlen oldalon nem kevesebb. mint tíz durva hiba, köztük további öt elválasztási hiba éktelenkedik. Ezek: men-nyire, sza-kképzés, gondoskodnia, dön-theti, sele-jtezhetnek. Akkor így álltunk. Nos, néhány év alatt e téren nagyot javult a lapok színvonala azáltal, hogy Prószéky Gábor és csapata munkájának eredményeként megszülettek a nyelvhelyesség- és helyesírás-ellenőrző programok, s ezeket már általában igénybe is veszik a szerkesztőségek. Elválasztási hibák ma is akadnak, de olyan eset, hogy 23 elválasztási hiba egyetlen oldalon - erre is van példám a Magyar Hírlapból - ma már nem fordul elő. Legyünk hát optimisták! 3. A második nagy kérdéskör a helyesírás után a hangképzés, kiejtés, beszéd volna, tehát mindaz, ami az akusztika körébe tartozik, de ezzel, mivel a nyomtatott sajtó nem „beszél", részletesen nem foglalkozom. Minthogy azonban úgyis meghagytam a magam számára annak a lehetőségét, hogy olykor a sajtónyelvnek olyan részével kapcsolatban is nyilvánítok véleményt, amelyet inkább a médianyelv, médianorma kifejezés juttat eszünkbe, egy idevágó résztémát mégis megemlítek. Ez pedig az a bizonyos nyökögés, amelynek az a lényege, hogy a rádióban vagy a televízióban megnyilatkozók közül nagyon sokan ahelyett, hogy jól elhelyezett, rövid szüneteket tartanának beszédükben, s eközben rendeznék gondolataikat, hosszú őőőőő, eeeee meg egyéb hangokkal töltik ki a rést. Egy levélíróm, erről szólva, a következőket vetette papírra: „Rettegek attól, hogy mikor hangzik fel töltelékként az űűűűű magánhangzó, mert ezt eddig még nem hallottam!" Ezt a levelet, amelyet szintén őrzök, több mint hat éve kaptam. Hatására azóta én is ösztönösen azt figyelem, mikor kezd valaki űűűűü-zni beszéd közben. Még nem akadtam ilyenre. Mivel mintha már csökkenőben lenne a nyökögés (egyébként Derne László idézte először ezt az egyik levélírójától merített kifejezést, 1. Derne 1982), talán már nem is fogok vele találkozni. Legalábbis remélem, hogy így lesz. 4. Szóalkotás, szóhasználat. Az elsővel, a szóalkotással semmi gond, sőt, örömmel tapasztalhatjuk napról napra és lapról lapra, hogy a sajtóban se szeri, se száma az új keletkezésű, azaz még szótározatlan szavaknak. Bármelyik újságot lapozzuk is fel, találunk benne olyan szavakat, amelyek még semmilyen szótárban sem szerepelnek, mégis könnyen érthetők, vagyis kitűnően szolgálnak bennünket. Nem véletlen, hogy Kiss Gábor és Pusztai Ferenc egész kötetnyi új szót tett közzé a szükséges értelmezésekkel együtt (KissPusztai 1999). Olyan szavakat, amelyek nagyobbik része persze aligha fog elterjedni, mivel valamely eseményhez, alkalomhoz, sajátos témához kötődik {adórendőrség, akcióműfaj, alapprogram, állattemető, anyagozik atom15